A látás fejlődésének tényezői,

A tanulás eredményessége szemléletes mutatója az iskola munkájának.

Érthető tehát, hogy a tanulási sikeresség közös érdekes és célja mind a pedagógusnak, a látás fejlődésének tényezői az iskolás gyermekeknek. A pedagógusok legfőbb törekvése, hogy megteremtsék a gyerekek számára az értelmes tanulás feltételeit, ezáltal biztosítva mentális fejlődésük optimális ütemét.

A sikeresség másik feltétele a gyermekek érettségében, tanulásra alkalmas személyiségében keresendő. Az iskolába lépéstől hosszú éveken keresztül a tanulás lesz a gyerek számára az a fő tevékenységi forma, melynek minősége közvetlenül alakítja iskolai karrierjét, távlataiban pedig egész személyiségfejlődését, életpályáját. Sokan úgy vélik, hogy a gyerek sorsa eldől már az iskolába lépés első hónapjaiban, s a kialakult helyzeten igen nehéz változtatni a későbbiek során.

Ezért is fontos mind az elmélet, mind a gyakorlat szempontjából azoknak a kérdéseknek megnyugtató tisztázása, amelyek az iskolára való felkészítés, az iskolába lépés pszichológiai problémáihoz kapcsolódnak.

4. látomás szülhetsz magad

Valójában mi függ a sikeres iskolakezdéstől? Milyen szerepet kap a teljesítmény? A kisiskolások sok és sokféle információ birtokában lépik át az iskola küszöbét.

A pszichikum ontogenetikus fejlődése

Érzelmeikben együtt munkál a büszkeség, a bizonytalan várakozás és kisebb-nagyobb szorongás az újtól. Szinte valamennyiükben közös a vágy, hogy jól tanuljanak. Ehhez társul az a bizakodás, hogy ennek meg is tudnak felelni, tehát még rendelkeznek kellő önbizalommal, optimizmussal is a tanuláshoz. Ezt a kedvező indulási helyzetet elsősorban a gyermek szociális kapcsolatai tarthatják fenn: a szülők, a pedagógus elfogadó, szeretetteljes bátorítása, ösztönzése, az érzelmi támasznyújtás.

A éves gyermekeknél még hiányoznak a tényleges teljesítménymotivációk.

növekszik a látásom

Elsősorban azért teljesítenek, hogy eleget tegyenek a szeretett személyek kívánságainak, örömet szerezzenek nekik, elismerést és szeretetet kapjanak viszonzásul. Nagy ösztönző ebben a korszakban a szeretett a látás fejlődésének tényezői elismerése, szeretete vagy az ennek elvesztésétől való félelem.

A szülő mellett a pedagógus az a jelentős személy, aki a gyermekkel való személyes kapcsolatán keresztül ezt a motiválást biztosíthatja. Így a pedagógus-gyerek viszony minősége alapvetően meghatározza a gyerek tanuláshoz való viszonyát.

Ahhoz azonban, hogy ez a viszony harmonikusan alakuljon, az szükséges, hogy a gyerek magatartása és teljesítménye megfeleljen a pedagógus elvárásainak. Azok a gyerekek, akiknek nem okoz nehézséget az iskolában táblázat nézet eredménye viselkedés és teljesítmény, természetesen már a kezdet kezdetén több elismerést, pozitív visszajelzést kapnak. A pedagógus elismerése, dicsérete fokozza a gyerek tanulási kedvét, növeli önbizalmát — ezáltal alakítja önértékelését —, igénynívóját.

A pedagógus értékelő visszajelzései jelentik a gyerekek számára az alapvető értékmérőt: ehhez a szinthez mérik önmagukat, e mérce mentén hasonlítgatják össze teljesítményüket, és ezen keresztül önmagukat egymással.

Kisiskolás korban a csoport — elfogadva a pedagógus értékítéleteit — annak mintájára alakítja csoportnormáit, egymásra vonatkoztatott értékelő rendszerét. A jól teljesítő gyerek, akit gyakran dicsér a pedagógus, általában vonzóvá válik a többiek számára is.

Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből

Keresik barátságát, elfogadják a véleményét, elismerik egyéb teljesítményeit is. Így szociális pozíciója a csoportban kedvezően alakul, és az önértékelés, igénynívója kezdeti optimizmusának megfelelően fejlődik. Iskolai karrierje, személyiségfejlődése várhatóan kedvezően alakul.

gyakorlatok a látás helyreállítására távollátókban

A tanulást később már belső motivációitól ösztönözve végzi. A kezdeti teljesítményzavarok — nehézkes, ügyetlen mozgás testnevelési órán, maszatos rajzok, göcsörtös, szálkás írás, csúnya füzetek, tájékozódási hiányosságok, s talán ezekből következően nyugtalan, hipermotilis viselkedés, vagy túlzott félénkség, szorongás — akkor is jól érzékelhetővé válnak a gyerek és társai számára is, ha a pedagógus a legnagyobb tapintattal kezeli azokat.

A teljesítményzavarokkal küzdő gyerek igen korán tapasztalni kényszerül, hogy nem tudja úgy vagy annyi idő alatt megoldani a feladatokat, mint társai. Ha nem kap is elmarasztalást, természetesen nem is dicsérheti a pedagógus. Kezdeti bizakodása még több-kevesebb ideig fennmarad és próbálkozik, de lemaradása egyre nyilvánvalóbbá válik. Az a mindennapi tapasztalat, hogy nem tud úgy teljesíteni, mint társai, szükségszerűen juttatja el ezeket a gyerekeket az alacsony önértékeléshez, az önbizalomvesztéshez.

A kevés szociális megerősítés, az eltérő teljesítmény ténylegesen rontja szociális pozíciójukat is, hiszen társaik értékelése, elfogadása vagy elutasítása teljes mértékben a teljesítményre kapott pedagógiai értékelés függvényében alakul még ebben az életkorban. Nem fejlődhet harmonikusan a pedagógus-gyerek kapcsolat sem ilyen körülmények között, hiszen a pedagógusnak objektíven kell értékelnie a teljesítményt. Ezeket a gyerekeket a szociális kapcsolatok megromlása érinti a legérzékenyebben, s a legkülönbözőbb módon próbálják a látás fejlődésének tényezői pedagógus és társaik figyelmét magukra irányítani.

Próbálkozásaik leggyakrabban torz, kompenzáló viselkedéshez vezetnek. Ilyen kompenzáló viselkedés nyilvánulhat meg a bohóckodásban, rezignált érdektelenségben, melynek eredete rendszerint a teljesítményzavarokban keresendő. Elindíthat az antiszociális személyiségfejlődés irányába is. Halmozódó teljesítménybeli lemaradásuk és az egyre fokozódó magatartási problémáik vezethettek el a környezettel való szembenálláshoz és a tényleges összeütközéshez Mascheneier, Ily módon tehát az iskolakezdés sikeressége vagy sikertelensége sokkal több területre lehet kihatással, mint az iskolai a látás fejlődésének tényezői megszerettetése, az iskolai karrier alakulása; a személyiségfejlődés — önértékelés, igénynívó, szociabilitás — minősége is ennek függvényében, ettől meghatározott módon alakul.

A pszichikum ontogenetikus fejlődése Az egyén fejlődése során mindig újabb működések alakulnak ki, így a tudati tükrözés egyre magasabb szintre emelkedik, ami által a lelki élet összerendezettebbé válik. A lelki élet teljes kialakulása, vagyis az egyén önálló személyiséggé válása a gyermekkor hosszú évek alatt történik meg. Minél magasabb szinten áll egy élőlény a filogenetikus fejlődés fokán, annál tovább tart a személyiség kialakulásának folyamata. Az egyszerű élőlények létezésük kezdetén már önálló életre képesek. A magasabb rendű élőlények a fejlett emlősök esetében a gyermekkor a teljes élet egyötöde.

Mindezek végiggondolásával csak arra az alapvető következtetésre juthatunk, hogy a látás fejlődésének tényezői legkisebb arányúra kell leszorítanunk a potenciálisan tanulási zavarral küzdő gyerekek iskolába kerülésének lehetőségeit. Alapvető követelmény, hogy csak azokat a gyerekeket iskolázzuk be, akik már alkalmasak az iskolai követelmények teljesítésére, hogy a különböző lemaradásokat még beiskolázás előtt kompenzáljuk.

Milyen reális lehetőségeket látunk ennek megoldására? Az elméleti kutatások egyre pontosabb információkat eredményeznek arra vonatkozóan, hogy ténylegesen milyen pszichikus funkciók határozzák meg a tanuláshoz szükséges képességek fejlődését. Ismerve, hogy milyen fejlődési jellemzőket mutatnak ezek a funkciók normál fejlődés esetén, a látás fejlődésének tényezői diagnosztizálhatjuk a beiskolázáshoz szükséges pszichikus fejlettséget, illetőleg a különböző okokból eredeztethető fejlődési egyenetlenségeket is.

Csak ezen ismeretek birtokában tervezhetjük meg a szükséges kompenzáló eljárásokat, de sokkal inkább az optimális fejlődés feltételeinek megteremtését az iskoláskort megelőző fejlődési szakaszokban.

A beiskolázáshoz jelenleg alkalmazott szűrő eljárásaink iskolaérettségi vizsgálat, intelligenciamérések nem adnak kellő támpontot annak előrejelzéséhez, hogy az a látás fejlődésének tényezői tanulás sikeres lesz-e vagy sem. Jól tudjuk, hogy a tanulás komplexjelenség, sikerességének igen sok összetevője van értelmi és érzelmimégis leggyakrabban az intelligenciával, az általános értelmi fejlettséggel hozzuk kapcsolatba.

Vannak bizonyítékok arra, hogy az intelligenciatesztek és az iskolai osztályzatok közötti korreláció általában 0,5 vagy ennél valamivel magasabb érték Johnson, Ez az összefüggés statisztikailag kimutatható, de csak nagyon globális jóslást ad arra vonatkozóan, hogy milyen lesz a gyerek iskolai sikeressége.

Kutatási tények igazolják, hogy a különböző tanulási zavarok átlagos, sőt magas intelligencia mellett is előfordulhatnak. További probléma, hogy az intelligenciateszt feladatai alapján vagy az IQ pontszám alapján alig-alig lehet valamit mondani arról, hogy a továbbfejlődéshez milyen, már meglevő készségeket és milyen hiányosságokat ajánlatos figyelembe venni, ha fejleszteni kívánunk.

Évtizedes tapasztalat, kísérletesen is igazolt tény, hogy — különösen az iskoláskor kezdetén — az észlelési perceptuális rövidlátás, hogyan lehet helyreállítani a látáscseppet az észlelési-mozgásos perceptuo-motoros strukturálódás, az ún.

Ebben a fejlődési stádiumban megy végbe a különböző észlelési funkciók, látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás differenciálódása, egyre pontosabb és teljesebb működése, valamint az észlelési szenzoros és motoros funkciók fokozatos összerendeződése, integrálódása.

A tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlődése. A tanulási nehézségek okai A A fejlődés jellemzői Hároméves kor előtt — szenzomotoros intelligencia időszaka — az észlelési és motoros funkciók egymásba fonódva, egymástól el nem választhatóan működnek. A fejlődés eredményeként jelenik meg az egyensúly felbomlása és a két terület szétválása.

A látás fejlődése - Mit látnak a gyerekek?

A vizuális funkciókat is megkülönböztetjük aszerint, hogy alaklátásról, tér- és formaészlelésről vagy színfelfogásról van szó. Kezdetben a az ún. A gyermek nem képes még a részelemek felismerésére.

Nincs kellő összhang a vizuális és a motoros funkciók között sem. Ezt jól mutatja olyan feladat, ahol különböző geometriai formákat, alakzatokat helyezünk a gyermek elé, és azt kérjük, hogy rajzolja le. A évesek vizuálisan már jól megkülönböztetik azokat, de rajzaikban teljesen egyforma alakzatokat produkálnak. A gyermek már felismer egyes struktúraelemeket, és azokat izoláltan, az egésszel való összefüggésük nélkül ragadja meg.

Ez átmeneti stádium az alaklátásban. Egész és rész összefüggésének helyes felismerése az írás és az olvasás tanulásának alapvető kritériuma. A formaészlelés forma, nézet, felület, nagyság hasonló fejlődési vonulatot mutat.

Megkülönböztetésükben kezdetben csak egy kritérium — dimenzió — mentén két elem összehasonlításával boldogul a gyermek. A felismerés alakulása a látási konstanciák fejlettségétől függ.

A látás fejlődése - Mit látnak a gyerekek?

A forma- nagyságállandóság kialakulása az észlelés eltérő körülményei között. Fejlődése abban jut kifejezésre, hogy egyre pontosabb lesz a felismerés és megkülönböztetés, s egyre több dimenzióra kiterjedő, éves korra képes a gyermek több tárgyat elrendezni a látás fejlődésének tényezői nagyság, szín és forma szerint.

A színfelismerésre már a hároméves gyermek is képes, de a megnevezést tanulnia kell. A színek megnevezése nehéz, absztrakciós teljesítmény a gyermek számára, hiszen egy elvont sajátosságot kell kiemelni az egymástól szemléletesen nagyon különböző tárgyak tulajdonságaiból.

Más nagyság, más forma, más tárgy, és mind piros!