Bevezetés a pszichológiába

Amelytől átmenetileg elvész a látás

Fejfájás és az oldalsó látás elvesztése

Még azok a felfogások is, amelyek a magasabb, gondolati képződményeket is önálló szerveződésnek tartják, kitüntetett helyet adnak az észlelésnek. De így van ez a kultúra és pszichológia viszonyát tekintve is. Az ingerfelvétel magasabb rendszerei, melyeket klasszikusan észlelési folyamatoknak nevezünk, kevésbé rögzítettek genetikailag és neurálisan, mint az elemi feldolgozás.

Befolyásolja őket a kultúra és a tanulás. Ennek egy kitüntetett formája az, ahogyan az észlelés kérdései megjelennek a művészetben, s ahogyan a művészet mintegy kiragadja a teljes észlelési folyamat bizonyos aspektusait. Az itt bemutatott olvasmányok két alapvető kérdést mutatnak be. Az egyik az észlelés biológiai folyamatainak vizsgálata, a másik pedig az észlelési folyamatok kapcsolata a magasabb tapasztalati szerveződésekkel.

Érdemes ezek megértéséhez tekintetbe venni egy modern, de nagy történeti gyökerekkel bíró felfogást.

Ez a moduláris értelmezés. Ennek keretében tekinthetjük az elemi érzékleti látás mínusz 1, amit az ember lát biológiáját és a kulturális hatások kérdését is.

  1. A szemhéjakat a szemhéjak szélein szétszórják puha pikkelyek; kimondott krónikus elülső blepharitis, különösen a staphylococcus, a szemhéj, madarosa, trichiasis és poliosis peremének hypertrophia és hegesedéséhez vezethet.
  2. Vitaminok Az ok, amiért az élesség a látás alá esik A látás éles romlása nagymértékben megváltoztatja az életminőséget.

Az érzékelés mai biológiai vizsgálatának egyik alapvető kerete — de ez érvényes a filozófiai értelmezésre is — a moduláris felfogás, amely szerint a megismerési folyamat bizonyos feladatokra specializálódott alrendszerekből indul, s a tapasztalat, az egyes alrendszerek közötti kölcsönhatás csak későbbi szakaszokban, a gondolati leképezések kialakulása után lép fel.

Ezt a felfogást mutatja az alábbi ábra. A megismerési folyamatok moduláris felfogása Jerry Fodor nyomán. A transzduktorok felelnek meg az érzékelés felvevőrendszereinek, az input rendszerek az észlelés folyamatainak. Az okozati folyamatok révén gondolati leképezések állnak elő, melyek a valóságot képviselik Fodor koncepciója több részre bontja az emberi megismerést, s ezen belül keresi az észlelés helyét.

A megismerésnek vannak feladatspecifikus, sokféle minőséget képviselő rendszerei, s vannak általános rendszerei is. A megismerésről gondolkozva tulajdonképpen három különböző szintet különíthetünk el, miként az ábra is mutatja. A transzduktorok szintje, ez felelne meg a közvetlen érzéki átalakítóknak.

A klasszikus élettani szóhasználat receptorrendszernek hívja őket. Az első két szint moduláris szerveződésű.

Lehet, hogy az egész csak vaklárma ?

Általános problémamegoldó — ez az a központi feldolgozó, amely a bemeneti rendszerek által produkált leírásokat tovább elemzi, összefüggéseket talál hozzájuk, és így tovább. Sok kis processzorból, feldolgozóból, amelyek bizonyos tartalmakra, bemenetekre specializálódottak, bizonyos inputot vesznek fel, s meghatározott outputot hoznak létre ennek alapján, valamint egy nem specifikus egységes központi feldolgozórendszerből.

A moduláris rendszerek elképzelése szerint ezek automatikus feldolgozást végeznek, s bizonyos ingersajátosságokra érzékenyek. A látáson belül például bizonyos alrendszerek érzékenyek a színekre, mások a formákra. Kötelező determinisztikus feldolgozást végeznek. Anyanyelvemen a hallott dolgokat akkor is szónak hallom, ha tartalmát nem is értem. Korlátozott hozzáférésűek, enkapszuláltak. Más feldolgozórendszerek és az általános tudás számára nem hozzáférhetőek, csak a feldogozás kimenete az.

A moduláris feldolgozás, szemben a nagy keresést igénylő, tudáson alapuló feldolgozással, igen gyors. Az észlelés tekintetében a feldolgozás korai szakaszait képviseli. Lapos komputáció.

fekve olvasás és látás

A moduláris feldolgozórendszer nem végez következtetéseket, végső kimenetében egyedi propozíciókhoz juthat csak el. Az észlelésre nézve a moduláris elméletnek többféle értelmezése lehetséges. Semir Zeki tanulmánya a moduláris, részösszetevős felfogás mellett áll ki a látás elemzésében. Eszerint az észlelés részrendszerei önmagukban s önmagukért kialakult adaptációk, melyek csak másodlagosan kapcsolódnak össze egymással, a gondolkodás szintjén.

Az ok, amiért az élesség a látás alá esik - Szemtengelyferdülés - September

Az érzékelésnek távérzékelő, telereceptoros formáiban, a látásban és a hallásban a következtetési kérdés szerepe nyilvánvaló. A felvevő felület nem érintkezik a tárgyakkal. Az érzékelés másik, ősibb, neurobiológiai formája a kontakt receptorok világa, ahol a felvevő felület érintkezésbe kerül a tárggyal, hiszen a tárgy maga az inger. Ilyen a tapintás, a szaglás, az ízlelés világa. Smith és Margolskee tanulmánya példa arra, hogyan közelíti meg a modern pszichofiziológia ezeket a komplex kérdéseket.

egy könyv olvasásra jobb a látáshoz

Az ízlelés kutatásának teljes komplexitását bemutatja a tanulmány, az alapízektől, azok felvevőrendszereinek anatómiáján át agyi reprezentációjukig.

Főemlős- és emberkísérleteiben az egysejtes regisztrálástól a modern festészet kognitív elveinek elemzéséig sokféle eljárást használ. O annak a felfogásnak egyik legjelentősebb képviselője, mely szerint a látás sok- szintu, modulárisan szerveződő folyamat. A vision ofthe brain.

a cink hatása a látásra

London,Blackwell. Inner amelytől átmenetileg elvész a látás An exploration of art and the brain. Oxford,Oxford University Press. A látórendszer tanulmányozása joggal nevezhető filozófusi vállalkozásnak, hiszen agyunk külvilágot megismerő tevékenységének kutatása igencsak összetett probléma.

Az agyba befutó vizuális ingerek nem képviselnek stabil információs kódot. Bár a különféle felületekről visszaverődő fény hullámhossza a megvilágítástól függően egyre változik, agyunk mégis képes arra, hogy egy adott felülethez mindig ugyanolyan színt rendeljen hozzá.

Ha beszéd közben valaki gesztikulál, kezéről beszélgetőtársának a retináján szemének ideghártyáján pillanatról pillanatra változó kép keletkezik, agya mégis mindig tudja, hogy ugyanarról a kézről van szó.

A látás egy szemre esett: minden ok

Egy tárgy képe a retinán a távolság függvényében is változik, az agy mégis képes megállapítani az illető tárgy tényleges nagyságát. Az agy feladata tehát igen bonyolult: a tárgyakról érkező, állandóan változó információk áradatából ki kell szűrnie a változatlan tulajdonságokat.

Feb 27,  · Amennyiben a fejfájás mellé erős hányinger vagy hányás, eszméletvesztés, illetve valamilyen idegi funkció csökkenése vagy elvesztése társul, annak oka agyvérzés is lehet.

A látható világról való ismeretgyűjtés közben nem elég csupán a retinán megjelenő képeket elemeznie, hanem értelmeznie kell a látottakat, és egy teljes képi világot kell teremtenie. Erre a feladatra egy bonyolult és csodálatosan hatékony idegi mechanizmus alakult ki benne, amelyet a kutatók közel egy évszázadon át tanulmányoztak, mielőtt megannyi összetevőjével kapcsolatban akár csak találgatásokba mertek volna bocsátkozni.

borisenko vízió

A képelemző mechanizmus jellegzetessége a rendkívül bonyolult munkamegosztás. A munkamegosztás anatómiai szempontból a különféle vizuális működésekre specializá- lódott agykérgi területek és területrészek létében testesül meg, kórtani szempontból pedig — ha bizonyos mechanizmusok károsodnak — úgy jelentkezik, hogy a képi világ bizonyos vonatkozásai nem tudatosulhatnak.

Paradox módon az agyon belüli tagozódás, a specializáció az észlelés szintjén rendes esetben sohasem nyilvánul meg. A látókéreg hatalmas intellektuális kihívással ajándékoz meg minket: meg kell próbálnunk megérteni, miként működnek együtt különféle részei, míg végül egységes képet adnak számunkra a környező világról, amelyen már nyoma sincs munkamegosztásnak.

Az agy vizuális feldolgozórendszerével kapcsolatos amelytől átmenetileg elvész a látás tudásunk az utóbbi két évtizedben öltött alakot. E retinabeli lenyomatok azután a látókéregbe jutnak, amelynek feladata a kódok elemzése.

A látás tulajdonképpen e dekódolási folyamat végeredménye. Ez az agyműködést magyarázó elképzelés egészen az es évek derekáig tartotta magát, és végeredményben szintén filozófiai megközelítést takar. E felfogásban elválik egymástól az érzékelés és a megértés, és mindkét működés különálló területet birtokol az agykéregben. Dualisztikus elméletről van szó, amelynek eredetét homály fedi, de mindenesetre emlékeztet Immanuel Kant elképzelésére a passzív érzékelési és az aktív megértési képesség különbözőségével kapcsolatban.

Feltételezésük bizonyítékát a neurológusok abban látták, hogy a retina döntő mértékben az agy egyik körülhatárolt területével, az elsődleges látókéreggel áll összeköttetésben, amelyet V1 mezőnek is neveznek.

Erre az összeköttetésre igen nagy topográfiai pontosság jellemző: a V1 mező a retina teljes és pontos térképét tartalmazza.

glaukóma tünet komplex

A retinát és a V1 mezőt egy hat sejtrétegből álló kéreg alatti szubkortikális homályos látás neuralgiával, a külső térdestest corpus geniculatum laterale köti össze.

Henschen neurológus kortársai megfigyelték, hogy a retinát és a V1 mezőt összekötő idegpálya sérülésekor a betegek látómezejük egy részében semmit sem észlelnek, látótérkiesésük nagysága és helyzete pedig pontosan megfelel a V1 mezőn keletkezett sérülés nagyságának és helyzetének. Flechsig egy igencsak megkérdőjelezhető bizonyítékban talált igazolást elméletére. A szem ideghártyáját és az agy hátsó részén elhelyezkedő látókérget összekötő idegpályák többsége a külső térdestesten halad keresztül.

Eme kéreg alatti terület keresztmetszeti képén hat sejtréteg tűnik elő, amelyek közül kettő a magnocelluláris Mnégy pedig a parvocelluláris P idegpályához tartozik Meglepő módon éppen a vizuális asszociációs kéreg kutatása cáfolta meg végleg a látókéreg szerveződésének amelytől átmenetileg elvész a látás koncepcióját.

A látás csökkenhet a testben lévő bizonyos vitaminok, például a retinol Aa PP és a B vitaminok hiányában, ezért a táplálkozás a lista tetején található.

Századunk hetvenes éveiben John M. Allman amelytől átmenetileg elvész a látás John H. Kaas Wisconsini Egyetem éjimajmokon Aotes bizonyította, jómagam pedig makákómajmokon mutattam ki, hogy a vizuális asszociációs kéreg — amelyet ma inkább prestriatális kéregnek szokás nevezni — számos kérgi amelytől átmenetileg elvész a látás áll, látás szöcske ezeket egy másik mező, a V2 választja el V1-től.

Az agy képi világot létrehozó működésével kapcsolatos felfogásban azután következett be a lényeges fordulat, hogy sikerült kimutatnom: a kérdéses területek mindegyike más és más feladatra specializálódott. Elettani vizsgálataimban a makákómajmok különféle vizuális ingereket színeket, különböző irányban futó vonalakat, különféle irányban mozgó pontokat érzékeltek, én pedig elektródákkal regisztráltam prestriatális kérgük sejtjeinek aktivitását.

Az eredmények azt mutatták, hogy a V5-nek nevezett prestriatális terület valamennyi sejtje a mozgásra reagál, többségük a mozgás irányára is szelektív, és egyik sem érzékeny a mozgó inger színére.

Az ok, amiért az élesség a látás alá esik

Mindebből arra következtettem, hogy a V5 mező a mozgás vizuális érzékelésére specializálódott. A neuroanatómiai terminológia nem mindig egységes: egyes kutatók a V5-öt MT-nek nevezik. Egy másik terület, a V4 sejtjeinek túlnyomó többsége bizonyos fokig a fény meghatározott hullámhossztartományaira szelektív, és sok sejt a vonal irányára és a forma elemeire is reagál.

Két további, az előbbiekkel szomszédos terület, a V3 és a V3A sejtjeinek döntő többsége szintén szelektíven reagál a formára, de a V5 mező sejtjeihez hasonlóan alig érzékeny az illető inger színére.