Navigációs menü

Az ember megvetése az ember iránt

Médiatár Mottóként álljon itt a A Túl jón és rosszon egy művön belül tükrözi Nietzsche ellentmondásos nőképét. Protofeminista és nőgyűlölő A kezdőkép, a nőnemű igazság — a nietzschei pozitív véglet — nagyfokú szimbolikus elismerést sugall, akárcsak a Vita—Femina Élet—Nő azonosítás, melyről már szóltunk… De a műben szép számban találhatunk a nőkre vonatkozó hagyományos, lenéző közhelyeket is: a korabeli emancipációs törekvések dühöt, vitriolos megjegyzéseket váltanak ki Nietzschéből.

Nőgyűlölő vagy a feminista elmélet előfutára-e?

NEVETSÉGES TÖRVÉNYEK, AMIK CSAK ÉSZAK-KOREÁBAN LÉTEZNEK! [LEGJOBB]

Valószínűleg mindkettő egyszerre, értelmezésem szerint azonban a kétféle értékelés más síkon helyezkedik el nála. Filozófiai értelemben protofeminista gondolkodó, de szociológia-történeti értelemben nőellenes, abban az értelemben, hogy semmibe veszi a létező nők mozgalmaiban kifejezett autentikus törekvéseket. Az általa előírt módon ismerné el a nőket, ha megfelelnek azoknak a képzeteknek, vágyaknak, értékeknek, amelyeket ő tételez, vagyis végső soron a Nő a férfiszubjektum vágyainak kivetítésére szolgáló felület, feladata a férfi megváltása.

  • A szeretet meghatározása[ szerkesztés ] A szív alakja gyakran visszaköszön a természetben is A szeretet szónak különböző szövegkörnyezetben különböző jelentései lehetnek.
  • Mi a megvetés?

Mai feminista álláspontról az ember megvetése az ember iránt a nietzschei felfogás nem tartható feministának vagy nőbarátnak, hiszen nem veszi tekintetbe a nő mint szubjektum önmeghatározási jogát.

Másik kérdés persze, hogy ezen az alapon lehetséges-e a két nem között szerelem. Így a férfi a nőt békésnek akarja —, ám a nő éppen lényegileg békétlen, akár a macska, bármennyire is begyakorolta magát a béke látszatába. A nietzschei alapgondolatra, a hatalom akarására vezethető vissza ez a kijelentés is: a férfié a hatalom, az ő dolga, hogy éljen vele, úrként bánjon birtokával, a nővel, úgy, ahogy Ázsia teszi, vagyis orientálisan.

A nőkről szóló aforizmák elemzése

Nietzsche az új értékek képviselőjét keresve készen találja az ellentétes fogalompárok, dichotómiák másik oldalát mindig is képviselő Nőt: a másik oldal a női oldal, szemben a tradicionálisan férfiértekeket tartalmazóval.

A régi értékek átértékelésének programja jelenthetné a női értékek felértékelését. Ez azonban Nietzsche és a kor számára mégsem reális lehetőség, még ha Nietzsche megkísérli is a látszatok vonzó fátyolos nőalakja, az Élet felidézésével. Ehhez túlságosan is benne él a kor előítéleteiben, a nőket lenéző patriarchális mentalitásban, ahogy ezt számos aforizma tanúsítja a Túl jón és rosszonban is.

  • Az Egyház bensőséges kapcsolata az emberiséggel 1.
  • Ekkor ismerik meg az olaszok a klasszikus ókort a maga teljességében.

Valahogy úgy érzik, mintha a bőrük alá — sőt rosszabb! Tehát a nő alárendeltsége, lenézettsége miatt Nietzsche nem tehette meg őt az új értékek képviselőjévé; erre a szerepre értékhordozóként egy új szimbólumot kellett találnia, az önmagát felülmúló embert, az Übermenschet.

Mellette eljelentéktelenedik az értékhordozó Nő szimbólumának jelentősége, a teremtő zseni vagy alkotó filozófus már régen magába olvasztotta a teremtés-szülés női képességét. Már Platón Szókratésze kisajátította ezt a női mesterséget, ő az első férfi bába, gondolatok világra segítője, és a szellemi alkotás magasabbrendűségét a testi szüléshez képest részleges homályos látás egy nő, Diotima szentesíti a Lakomában Az alkotás-teremtés aktusát, melyhez mindkét nem szükséges, mint a zseni két fajtája jelenik meg a Nyilvánvaló, hogy a kétféle zsenialitás közül melyik az úr: aki új rend és élet okává lesz, a nemző.

testtartás és látás

Kifogások az emancipáció ellen Lássuk végül, hogyan reagál Nietzsche a korában már jelentkező emancipációs törekvésekre? Már tudjuk, a tradíció is így tartja, hogy a tudós nővel valami nincs rendjén, hajlamát defektus okozza. Mi a helyzet az egyes kiemelkedő nőkkel: mit jelent George Sand vagy Madame de Stael?

Ők az ösztönök romlottságáról árulkodnak! Ez pedig a legjobb ellenérv az emancipáció és női függetlenség ellen Azonkívül rossz ízlésre vall, ha a nő felvilágosítani akar, tudományossá válik, sőt ez Európa általános elcsúnyulásának legrosszabb lépései közé tartozik.

jógaórák és látás

Az emancipálódás jelenségével a A nőnek kezdettől semmi sem idegenebb, taszítóbb, ellenségesebb az igazságnál — az ő nagy művészete a hazugság, legmagasabb szándéka a látszat és a szépség. Felháborodva konstatálja, hogy a nő ezt keresi: de hisz nem is keresheti, nem az ő dolga, nem érthet hozzá. Ebben a kontextusban a hazugság, látszat mint az igazság ellentéte az ember megvetése az ember iránt szerepet kap, hogyan javíthatja saját látását nő az értéktelent képviseli.

Ezzel Nietzsche ellentmond saját igazságfogalmának, mely szerint a hazugság, illetve a látszat az ő értékei, melyeket szintén a Nővel kapcsolt össze, de pozitív értelemben! Nietzsche itt visszaesik a kor tradicionális, nőket lenéző felfogásába. De persze a nőket ugyanakkor, miközben lebecsülték, szerették is!

A Nővel való helyes bánásmód: orientális Nietzsche többször és a Az orientális felfogás a helyes, a szigorúság, keménység a megfelelő bánásmód, mely ugyanakkor jóindulat, hiszen a nő érdekét szolgálja az például, hogy elhallgattatják taceat mulier.

Megvetés az emberek iránt Temesvári Pelbárt írásai magyarul

Íme előttünk a szigorú pátriárka, nője és gyermekei ura és parancsolója. A női haladás zászlaja a nő visszafejlődését takarja, sőt tulajdonképpen ostobaság van ebben a mozgalomban — írja Nietzsche. Ebből világos tehát, hogy az uralmi pozícióban lévő férfinak mire jó a nő, milyen szükséglete, érdeke nyilvánul meg a nőhöz való viszonyában.

gyenge közeli látás mi ez

Ennek megtagadását, a jogok követelését ezért minősíti a nő elfajzásának, nyilván a saját férfiúi szempontjából. Az indokolás azonban a nő szempontjából különösen érdekes. Ugyanis azt akarja bebizonyítani, hogy a nőnek magának, saját szempontjából is jobb az alárendeltség. Gyakori patriarchális érvelése minta, az apa tudja, mi jó gyermekeinek és feleségének, nem ők maguk. Ezért ostoba a nő, amikor az emancipációt követeli!

Ezután következik annak bizonygatása, hogy tradicionális helyzete sokkal előnyösebb, kívánatosabb, jobb volt a nő számára.

Az örök Női metaforái Mi is a tartalma ennek az örök-asszonyinak? Nietzsche is arról igyekszik meggyőzni a nőket, amiről Rousseau, hogy tulajdonképpen ők irányítják a férfiakat, ők rendelkeznek nagyobb hatalommal. A leghatalmasabb, legbefolyásosabb asszonyok az akaraterejükkel uralkodtak. Nietzsche szerint befolyásuk olyan mértékben csökkent, ahogy a francia forradalom óta jogokat követeltek maguknak. Tehát a házi tigris volt az úr… kin is?

Szabadbölcsészet

A gazdáján? A rousseau-i ellentmondást Nietzsche fejtegetései leplezik le, nála egyértelműbb, hogy mégiscsak a házi tigris gazdája az, aki parancsol. Kérdezi Nietzsche az elképzelhetetlenül abszurd nőkép felidézésével. Mit veszélyeztetnek ezáltal? Ahhoz is van azonban bátorsága, hogy a demokratikus eszmék korában kimondja, hogy a rabszolgaság minden magasabb kultúrának feltétele.

Történeti értelemben és különösen a nőket illetően ez így is volt Európában, a görög kultúra a nők és rabszolgák munkáján alapult, ők dolgoztak a házi gazdaságban, lehetővé téve, hogy az athéni férfi intézze a polisz ügyeit, politizáljon és 'kultúrát alkosson'. Maga Nietzsche is említi a nőkhöz való kívánatos orientális viszony példájaként a klasszikus görög kultúrát. Lényegében ezen alapul a közélet—magánélet polgári szétválasztása, az ember megvetése az ember iránt a férfiak—nők hozzárendelése a két különböző szférához vö.

Tartalomjegyzék

A két szférában különböző elvek uralkodtak, pontosabban a családon belül nem voltak érvényesek a közélet elvei, például az egyenlőség, szabadság elve a nőkre nézve még a francia forradalom után sem volt érvényes. Rousseau Zsófiája nem szabad, és nem is egyenlő párjával, Emillel.

Nietzsche egyébként politikai értelemben is a rangkülönbség, a hierarchia híve, és megveti az egyenlőség demokratikus elvét mely a nyájmorál, a gyengék menedéke. Arisztokratikus politikai és erkölcsi eszméiből következik, hogy a nők egyenlősége sem kívánatos cél számára, ezért is ítéli el a nők politikai törekvéseit.

Azonosság vagy másság — ma is dilemma A mai dilemmára több helyen utalok, amit a nietzschei kontextustól függetlenül úgy fogalmazhatunk meg, hogy mi lehet a nők számára kívánatos cél: az egyenlőség a férfiakkal a humanista feminizmus célja vagy a női másság megtalálása és a harc az elismertetéséért felértékeléséértahogy a posztmodern feminizmus képviselői teszik? Lásd Foucault és a feminista elmélet kapcsán.

Vives - A tanulmányok rendszere

Ebben az aforizmában a Nietzsche felvetette kérdés úgy fogalmazható meg, hogy érdemes-e olyan célokat, értékeket kitűzni, amelyek megkérdőjeleződtek, kétségbe vonhatók? Az egyenlőség törekvését Nietzsche nemcsak női, hanem maszkulin ostobaságnak is tartja, amennyiben a nők utánozzák mindazt az ostobaságot, amelyben az európai férfi szenved.

ami miatt a látás romlik

A nietzschei kultúrakritika szerint amely magában foglalja filozófia és morál kritikáját a hagyományos értékek kiürültek, ezért ostobaság elsajátításukra törekedni. Nietzsche alternatív értékeket ajánl, az értékek átértékelését, talán szimbolikusan az ember megvetése az ember iránt nevezhető értékeket.

De a létező, konkrét nők nem ezeket akarták, hanem a férfiak jogait, az általuk vallott, elért értékeket. A modern az ember megvetése az ember iránt is evvel a kérdéssel szembesültek: történetileg először egyenlőséget akartak, mindazt, ami addig csak a férfiakat illette meg humanista feminizmusmajd a női különbözőséget kezdték keresni, a sajátos női identitást posztmodern feminizmus, francia feministák.

3 5 látáslátás

Tetszetős dolog időben egymást követő fázisként tekinteni e dilemmára, ahogy G. Simmel is szinte előírta a század elején a Női kultúráról elmélkedve. Érvelése meggyőző: világossá tette, hogy bár a sajátos női kultúra kívánatos cél lehet, de nem valósítható meg egy lépésben, vagyis előbb el kell sajátítani az adott kultúrát, amely történeti megvalósultságában férfikultúra.

Tehát bár Nietzsche szerint ez ostobaság, Simmel szerint szükséges ahhoz, hogy a női másság elsajátítsa ezen különbség kulturális kifejezésének eszközeit. Nietzsche nevetséges célnak látja a 'nő mint kereskedősegéd' gondolatát, de Simmel szerint a női kereskedősegéd másként lesz kereskedősegéd, mint a férfi, így ez is új árnyalatot hoz létre a meglévő kultúrában.

a látás egyedisége

A probléma bonyolultsága abban rejlik, hogy egy időben merül fel az egyenlőség és különbözőség megvalósításának szükséglete, amely a férfiakhoz való hasonulást és ugyanakkor tőlük különbözés igényét is magában foglalja. Erről sokat írtak a mai feminista irodalomban. A férfi perspektívája — erő, férfiasság Végül érdemes megvizsgálnunk az igazságot a másik nem, a férfi perspektívájából is, vagyis feltenni a kérdést: hogyan az ember megvetése az ember iránt a férfi Nietzsche új filozófiájában, milyen fogalmak, értékek szimbolizálják?

A válasz erre sokkal egyszerűbb, mint a nő esetében, ugyanis a férfi mindig is az Embert képviseli, tehát alapjában az értékek átértékelése is a női szimbólumok mellett a férfiember számára felvázolt alternatíva. Az emberen túli ember Zarathustra, aki elsajátítja a női értékeket ösztöneit, vágyait követide ugyanakkor férfi marad. Gyakran megtalálhatjuk Nietzschénél a férfiasság dicséretét, és vállalásának erkölcsi parancsát: az erő, a hatalom tradicionálisan és Nietzschénél a kapott eredményeket a férfi privilégiuma.

A hatalom akarása ugyanakkor afféle természeti törvény, minden, ami élő, ereje kifejtésére törekszik, vagyis élni a hatalommal az élet velejárója, és ekként szemben áll a morállal, vagy felette áll, főleg a keresztényi jóság, könyörület, altruizmus morálján, annak látás rendben. Egyáltalán a morál a gyengék, gyávák menedéke, illetve hazugsága, eredete a 'ressentiment'.

  1. Rövidlátás orvosi szemkrémek
  2. Gaudium et spes

Az úri morál férfimorál, Európának férfiakra van szüksége: Nagy Frigyesre, Napóleonra