Filozófia mint világkép

Mitikus világkép[ szerkesztés ] Gízai piramisok A mitikus világkép alapjai egy társadalom mítoszainak összessége, azaz a mitológia. Az emberek a folyammenti civilizációk időszakában főként szimbólumokbanvagyis képekben gondolkodtak, ezt tulajdonképpen a fogalmi gondolkodás elődjének is tekinthetjük.

Ennek legfőbb bizonyítéka [ forrás?

Világkép – emberkép – pedagogikum

Ez a korszak a platóni filozófia megjelenéséig tart, de fontos megjegyezni, hogy ez az egyes népeknél más-más időpontban jelent meg. A mítosz és vallás mint társadalmi jelenség, az ókorban nem volt szétválasztható, hiszen a mítoszok állandó és legfontosabb szereplői istenek voltak. Általában többistenhitpoliteizmus jellemzi ezt a korszakot. Az egyes isteneknek funkciója volt, az emberek által megismerhetőek voltak, cselekedeteikkel magukhoz hangolhatták őket.

Az emberek a világot is filozófia mint világkép részre osztották aszerint, hogy mennyire ismerik azt.

Az egyik az ismert világ, a másik az idegen világ, amit ellenségnek tekintettek. A mágia ezen ellenség legyőzésének eszköze volt. Ilyen szakrális tárgyak a fák és a kövek.

Később amulettek formájában jelentek meg. Az emberben pedig a lélek feleltethető meg ennek. Emellett a totemizmusnak is nagy hagyományai voltak. A totemek szimbolikus jelentőséggel bírtak. A földművelő ember Egyiptom. Szennedzsem sírjának falfestménye A mítoszok [ szerkesztés ] A mítoszok az egyes népek eredetét mesélik el. Az eredetmítoszok mellett a világ teremtése volt a fő témája. Ezek szerint egy isteni erő teremtette a világot a káoszból. A mítosz előadása a rítusmely hagyománnyá alakul, olyan rendezett cselekvéssorrá, mely időközönként megismétlődik.

Dienes István / Mi az a holografikus univerzum

Ezeket a rítusokat a sámán szervezte és irányította. A vadásztársadalmakban gyakran tartottak vadászati rítust is, ahol a sámán öltözött be a zsákmányállat bőrébe. A mítoszok leginkább barlangrajzokban és festményekben maradtak fenn.

Különösen érdekes az özönvíz mítosza, mely a legtöbb nép kultúrájában megtalálható.

Ezek közös jellemzője, hogy a rossz erkölcsű embereket által lakott világot elönti a víz, melyet csak a jók élhetnek túl, ezáltal megtisztul a világ. A másik közkedvelt mítosztípus a meghaló-feltámadó istenek mítosza. Az egyik legősibb mítosz, az Ozirisz-mítosz szerint Ozirisztmiután megszerezte Felső- és Alsó- Egyiptom birodalmát és boldogságot teremtett, Széth megölte és feldarabolta, de Ré parancsára az istenek újraélesztették Oziriszt.

Betekintés: Mi a filozófia?

Korai tudományok[ szerkesztés ] Erre a korra jellemző a képírásmajd a betűírásvégül a hangírás. Az írás segítette elő, hogy fennmaradjon a tudás, és azt átörökítsék a későbbi civilizációkra. A mezopotámiai Hold-naptár filozófia mint világkép nappalok és éjszakák, illetve az évszakok váltakozásán alapult. Az egyiptomiak a naptárukat a Nap mozgásához képest alakították ki. A naptárak megjelenése a fejlett csillagászatra utalnak. Ezeket a megfigyeléseket valószínűleg Mezopotámiában a zikkuratokrólEgyiptomban a piramisokról végezték el.

Emellett fejlett volt az orvostudomány és a térképészet is. Antik világkép[ szerkesztés ] Platón és Arisztotelész Az antik világkép az antik természetképből alakult ki, melyet Platón írt le, és Arisztotelész egészített ki. Arisztotelész i. Az általa filozófia mint világkép világképben a mozgás a Priumum Mobile -től származik, aki az Első Mozgatóde önmaga mégis mozdulatlan. Maga a mindenség kerületén helyezkedik el, itt a filozófia mint világkép a mozgás, mely a középpont, a Föld felé csökken.

Szerinte a Föld örökké mozog, de a középpontja nyugalomban van. A négy elem földlevegővíz és tűz mellett egy ötödik elem is létezik, abból állnak az égitestek.

A világmindenséget koncentrikus szférák összességeként írta le, melynek középpontja a Földés külső rétege az állócsillagok halmaza. A kettő között helyezkedik el a Holda Napa Merkúra Vénusza Mars és a többi bolygó szférája, és az ellenható szférák.

Arisztotelész szerint ezen 55 szféra és a négy elem szférájának összessége az univerzum. A négy elem tanával Da Caelo II. Ennek megfelelően: A tűz meleg és száraz. A levegő meleg és nedves. A víz hideg és nedves. A föld hideg és száraz. Tehát Arisztotelész geocentrikus világképe alapján a világ gömb alakú.

Három részre osztható: szellemvilág, csillagvilág, elemi világ. A szellemvilág egy elemből áll, ez a Primum Mobilevagy más néven Első Mozgató. A csillagvilágban helyezkednek el a Holda Napés a többi bolygó és csillag. Ezek számát közé teszi Arisztotelész. Az elemi világban a négy őselem, az ásványoka kőzetekaz állatoka növények és az emberek találhatóak. Úgy gondolta, hogy ami a Primum Mobile-hoz van közelebb, abban több a szellem, és mennyisége csökken az elemi világ felé filozófia mint világkép.

• Mi a filozófia? | azantikvarium.hu
• János Világkép — emberkép — pedagogikum A pedagógia régóta küzd azzal a problémával, hogy miként lehet a konkrét ismeretek révén érzékeltetni a különböző történeti korok világképeit, emberfelfogását.
• Látás plusz 3 sok
• A korszak tudományos, filozófiai és társadalmi mozgalmai révén kibontakozó program szerint az ember a természet ura lehet.
• Napjainkban divatossá vált az elméleti fizika egyes eredményeit metafizikai megvilágításokba helyezni és ezekből pusztán spekulatív úton, erőteljesen filozófiai célzattal messzemenő következtetéseket levonni.

Míg az elemi világ legalján van a legtöbb anyag, és mennyisége a szellemvilág felé csökken. Középkori világkép[ szerkesztés ] A középkor két részre oszthatjuk: patrisztika és skolasztika. A középkori organikus világkép alakult ki ebben az időszakban.

A patrisztika [ szerkesztés ] Krisztus ábrázolása a IV. Krisztus tanai szerint meg kell adni a császárnakami a császáré, ahogy Istennek is megadják azt, ami Istené. A keresztény vallás és a Római Birodalom azonban ellentétbe kerültek, egy sajnálatos katasztrófa miatt.

Néróhogy magát mentse, a keresztényekre terelte a gyanút. Ekkor kezdődtek a keresztényüldözések. Az összefogott keresztények életét látványos kivégzéseken vették el.

Az eseményekről Tacitus is beszámolt, aki nem tartotta bűnösnek a keresztényeket, mégis tűrte a kivégzéseket. A császár keresztényüldözése ekkor még csak Rómára terjedt ki ugyan, de példája nyomán elterjedt az egész birodalomban.

A későbbiekben folyamatos, de ingadozó mértékű fenyegetésben éltek a vallás követői. Ebben az időszakban sokan visszatértek elődeik hitére.

Így a korábbi pogányok és a zsidók is a fenyegetettség nélküli életet választották inkább. Domitianus uralkodása alatt nehéz sor jutott a keresztényeknek.

Akik ezt nem ismerték el, felségárulás miatt bíróság elé állították. A keresztények körében ennek következtében kialakult az új Róma-kép.

Vezetői filozófia? Nekem nincs időm filozofálni!

Traianus nem követelte meg, hogy istenként tiszteljék. Korában Bithünia tartományban igen elterjedt volt a keresztény vallás. Ennek következtében kiürültek a pogány templomok, az emberek pedig nem vették meg az áldozatnak szánt húst.

Pliniusa tartomány helytartója keresztényeket fogatott össze és megkínozta, vagy kivégezte őket.

• Előadások a természetfilozófia történetéből | Digitális Tankönyvtár
• Modern filozófia Az antikvitás szellemét és kultúráját számos tényező közvetítette a középkoron át: mindenekelőtt a továbbélő, népes, antik eredetű városok, de a római egyház és a föld- és kézművesség központjaiul szolgáló kolostorok szerzetesei is.
• Szemész táblázat
• Mi a filozófia?
• Élet és Tudomány

A keresztények bizonyos napokon gyűltek össze napkelte előtt, ekkor Krisztusnakmint Istennek énekeltek, de nem tettek semmi olyat, amit filozófia mint világkép római törvények tiltottak volna.

A korban mégis elítéltek minden olyan embert, akinek keresztény neve volt, vagy csak megvádolták azzal, hogy a vallás követője. A római hatóságok vizsgálata két következtetésre jutott. Egyrészt a keresztények ellen felhozott vádak alaptalanok, viszont a régi vallás ellenségeinek tekintették magukat, vagyis a rendszer ellenfelei, ennek következtében betiltották a vallást. A pogány templomok filozófia mint világkép megteltek, de a vallás fennmaradt.

A Római Birodalomban nem volt egységes fellépés a keresztények ellen, ez a helytartók kiváltsága maradt. Az első keresztényüldözések nemhogy felszámolni nem tudták a keresztény vallást, de terjedését sem sikerült megállítaniuk. Itt gyűjtötték össze filozófia mint világkép hagyományos és a patrisztika korának keresztény elemeit, aminek következtében kialakulhatott az egységes keresztény vallás.

A skolasztikában a latin nyelv térnyerését senki nem kérdőjelezi meg. A tudás is a kolostori iskolákban hagyományozódott át az újabb látás mínusz 20 ami azt jelentimagának a korszaknak a neve is ebből a mindenhol egységes elvek alapján szerveződő klerikus iskolák filozófia mint világkép származik. Az iskolákban a patrisztika korában rendszerezett tudást terjesztették, céljuk az olyan felnőttek képzése volt, akik képesek a Biblia szerinti hit követésére és filozófia mint világkép.

A Pierre Abélard által kidolgozott skolasztikus módszer a hitigazságokat vizsgálta, rendszerezte, emellett meghatározta a tanítás folyamatát is. A bizonyítás is deduktív formában történt, vagyis először feltették a kérdést, majd az ellenérvek és az érvek filozófia mint világkép, végül a döntés meghozatalával, és az ellenérvek megcáfolásával zárult. Már Platón és Arisztotelész is foglalkozott az univerzáliák-reáliák kérdésével, de az ún. A realisták azt állították, hogy az általános nagyobb érvényeséggel bír, mint az egyes.

Ezzel szemben a nominalisták szerint csak az egyes dolgok léteznek, az általánosságok csak fogalomként jelennek meg, vagyis a fogalmakat az ész hozza létre, míg a dolgokat nem. A realisták Platón, a nominalisták pedig Arisztotelész tanait tekintik meghatározónak. Istentől származnak az általános fogalmak, azokból pedig az egyes dolgok. A létező fogalmakat az egyes dolgok bizonyítékának tekinti, vagy Isten fogalmának létezése bizonyítékul szolgál Isten valódi létére is.

A nominalista Roscellinus kb. Roscellinus mondta, hogy az univerzálék a dolgokban vannak universalia in rebus. A Mindhárom eszmerendszer a görög filozófián alapszik, de a középkorban az arab tudomány és filozófia eredményesebben alkalmazta az arisztotelészi tanakat. Az iszlám és zsidó ismeretek együtt gyakoroltak jelentős hatást a filozófia mint világkép Európára, főként a Földközi-tenger partvidékén.

A muzulmán filozófusok közül Avicenna - ,a keleti iszlám és Averroes -a nyugati iszlám képviselői; illetve a zsidó Maimonidész - munkái a legjelentősebbek. Filozófia mint világkép keresztény, iszlám és zsidó ismeretek a keresztes háborúk - korában keveredtek leghatásosabban. Az eredmények a tudományos és filozófiai ismeretek keveredése mellett a kereskedelemben és a gazdaságban mutatkoztak meg.

Lefordították Arisztotelész műveit, melyek két szerzetesrend filozófiájának is alapot adott. A Domonkos-rend kötelékeibe tartozott Albertus Magnus és Aquinói Szent Tamásmíg ferences rendi szerzetes volt Roger Bacon és Alexander Halensisakik mind meghatározó személyiségei voltak a virágzó skolasztikának.

Universitasok alakultak, melyek ugyan a pápaság ellenőrzése alá tartoztak, de nagyobb függetlenséget kaptak, mint a kolostori iskolák. Ezek szerint az univerzum három világból áll: szellem- csillag- és elemi világ. Legfelül az Istenmíg legalul a Pokol helyezkedik el.

Mindegyik világ kilenc szférából áll, melyek egymással leszármazási kapcsolatban állnak. Továbbá az elemi világ részei a négy elem különböző keveredéséből jöttek létre és a többiben is a szellem és a lélek állandó mértékben nyilvánul meg.