Zuhany vagy fürdőkád - Van jó válasz?

Flegmatikus nézet. Színek és temperamentumok a rajzokban

Ranschburg Jenő: Személyiségtípusok A személyiségalakulás lényeges tényezőinek vagy a személyiségnek definiálásában nem minden pszichológus ért egyet. Valamennyi tudományos személyiségelmélet megegyezik azonban abban, hogy a személyiség körülhatárolt egység, mely minden más személyiségtől különbözik.

Zuhany vagy fürdőkád - Van jó válasz?

Ennek ellenére különböző tudományágak képviselői már hosszú idővel ezelőtt megállapították, hogy egyes emberek, illetve embercsoportok - főbb személyiségjegyeik alapján - hasonlítanak egymásra, és így néhány feltételezett csomópont valamelyike köré tömörülve, egy adott típus reprezentánsai.

A személyiségtípusok kérdésével ma a pszichológia egyik ága, a típustan tipológia foglalkozik. Flegmatikus nézet legelső tipológiai rendszert Hippokratész görög orvos alkotta meg mintegy évvel ezelőtt.

Hippokratész alapvető szempontja a típusok felállításánál, illetve a személyiségek osztályozásánál a vérmérséklet, görög szóval: temperamentum volt. Elmélete szerint az emberi test négyféle nedvből tevődik össze: flegmatikus nézet vérből sanguisa sárga epéből cholea fekete epéből melaina chole és a nyálkából phlegma.

Attól függően, hogy a személyiség felépítésében a négy nedv közül melyik a domináns, négyfélé - szangvinikus, melankolikus, kolerikus és flegmatikus - vérmérsékleti típust írt le.

Ennek alapján Hippokratész vérmérsékleti típusait a következőképpen jellemezhetjük: Szangvinikus típus. Gyenge fogékonyság, de nagyfokú impulzivitás. Lobbanékony, érzelmei gyorsan keletkeznek, a viselkedésre intenzíven hatnak, de nem tartósak. Kolerikus típus. Erős fogékonyság és nagyfokú impulzivitás.

ahogy a 8. látással rendelkező ember látja

Érzelmei erősek és tartósak, a személyiséget cselekvésre ösztönzik. Melankolikus típus. Erős fogékonyság, de kisfokú impulzivitás.

Leírása[ szerkesztés ] A típus fogalmát kiegészíti a személyiségvonás. Teljesítményes [David McClelland és mtársai ].

Lassan keletkező, de erős érzelmek, a cselekvésre azonban nincsenek ösztönző hatással. Flegmatikus típus. Gyenge fogékonyság és flegmatikus nézet impulzivitás.

Érzelmei lassan keletkeznek, nem túl erősek, a viselkedést nem befolyásolják. A vérmérséklet nem azonos a jellemmel, de azzal szorosan összefügg: a személyiségfejlődés során igen lényeges jellemvonássá alakul. Kretschmer rendszerének megalkotásában a testalkat és az elmebetegségek összefüggéséből indult ki. Összehasonlító vizsgálatai alapján megállapította, hogy az emberek a legtöbb esetben három fő testalkati típus valamelyikébe sorolhatóak: Aszténiás leptoszom alkat.

Jellemzői: sovány, nyúlánk test, a bordák előredomborodnak, a mellkas lapos, hosszú. A kezek keskenyek, finomak, a bőr vékony, fakó, a koponya hosszúkás, keskeny vagy rövid és alacsony.

Ranschburg Jenő:

A flegmatikus nézet általában sűrű, a szemöldök dús. Piknikus alkat. Széles irányú testfejlődés jellemzi.

  • Ranschburg Jenő: Személyiségtípusok - Szegedi Piaristák
  • Látás helyreállítása Bates asztal
  • A látás mentális rendellenességei
  • Személyiségelméletek
  • Mentális látás

Közepes, zömök test, széles arc, rövid nyak és végtagok. Gyakori a hízásra, kopaszodásra való hajlam. Atlétikus alkat. Jellemzői: erős izomzat és csontváz. Vastag bőr, fejlett orr, áll, kezek. A továbbiakban Kretschmer leírta az elmebetegségek három fő formáját szkizofrénia, cirkuláris pszichózis, epilepsziaés kimutatta, hogy a testalkat típusa és az elmebetegség formája között szoros összefüggés van: a szkizofrén elmebeteg az esetek többségében leptoszom alkatú, a cirkuláris pszichotikus felhangolt és nyomott fázisok állandó váltakozása piknikus, flegmatikus nézet epilepsziás pedig atlétikus.

Miután Kretschmer nézete szerint az egyes elmebetegségekre jellemző lelki sajátosságok bizonyos mennyiségű határokon belül az egészséges emberekben is megtalálhatóak, a vérmérsékletnek - a test alkatától függően - három típusa írható le: Aszténiás alkat - szkizotim temperamentum.

myopia és kezelési módszerek

Piknikus alkat - ciklotim temperamentum. Atlétikus alkat - viszkózus temperamentum. Ha Hippokratész típusait összehasonlítjuk e három típussal, megállapítható, hogy a szkizotim és a melankolikus, a ciklotim és a szangvinikus, valamint a viszkózus és a flegmatikus temperamentum között igen erőteljes hasonlóság mutatkozik.

Színek és temperamentumok a rajzokban

Éppen ezért Kretschmer típusainak jellemző tulajdonságait, viselkedésmódjait ezúttal nem tárgyaljuk. Kretschmer tipológiája - főként könnyű kezelhetősége következtében - igen divatossá vált. Hibája, hogy a lelki sajátosságokra a test alkatából következtet, ezáltal az örökletes tényezőket előtérbe helyezi a szerzett tulajdonságokkal szemben.

Vitatható az az álláspontja is, mely flegmatikus nézet az elmebeteg és az egészséges elméjű ember között semmiféle minőségi különbség nem mutatható ki. Jung svájci orvos flegmatikus nézet Freud tanítványa volt, később azonban szakított mesterével, revízió alá vette a freudi tanításokat, és a régire támaszkodó, de lényegében flegmatikus nézet analitikus elméletet dolgozott ki.

Tipológiai koncepciójának fő kérdésfeltevése: vajon a személyiség belső ösztönző ereje analitikus terminológiával: libidója önmaga vagy a külvilág felé irányul-e? E kérdés megválaszolása alapján az embereket introvertált befelé forduló vagy extrovertált a külvilág felé irányuló típusba sorolja. Az introvertált megfontolt, érzelmileg nehezen kapcsolódó, töprengésre, szorongásra hajlamos, míg az extrovertált vidám, tetterős, gyorsan reagáló, emberi kapcsolatokat szívesen teremtő személyiség.

a látás mínusz a rövidlátás

Jung az intro-extra verzión belül további alcsoportokat is megkülönböztetett. Jung tipológiai rendszerének - Krerschmeréhez viszonyítva - pozitív vonása, hogy kiindulópontja az ember és a külvilág viszonya. E valóban igen lényeges személyiségjegy szelekciós szempontként való felhasználása eredményezi, hogy sok modern tipológiai kutatás ma is a jungi koncepció alapján folyik. A kérdéssel a továbbiakban még foglalkozunk. Jung flegmatikus nézet elkövette azt a hibát, hogy rendszerében általános törvényszerűséget látott, amellyel bizonyos művelődéstörténeti és történelmi folyamatok is magyarázhatók.

E szellemes, jó alapkoncepciójú tipológiai rendszernek ilyen egyetemes mozgató elvként való alkalmazása természetesen nem fogadható el. Jaensch német kutató - említett kortársaival ellentétben - konkrét kísérletek segítségével igyekezett megismerni a személyiség típusbeli sajátosságait. Érzékelés- emlékezet- és gondolkodás-lélektani kísérleteinek eredményeként látászavarok betegség találta, az emberek főként abban különböznek egymástól, hogy lelki jelenségeik egységesen, összehangoltan vagy pedig egymástól elszigetelten működnek.

Sanguine, kolerikus, flegmatikus és melankolikus

Ennek alapján a személyiségnek két típusát különböztette meg: Integrált típus. Lelki jelenségeik harmonikus egységben működnek, ennek következtében a külvilághoz kitűnően alkalmazkodnak, könnyen teremtenek emberi kapcsolatokat. Figyelmük ingadozó, felfogásuk az összefüggések meglátására irányul. Jaensch ide sorolja az ún.

Ennél a típusnál a vizualitás olyan erős, hogy flegmatikus nézet tárgyakat, tárgyi konstellációkat hosszú ideig teljes pontossággal maga előtt látja akkor is, amikor azoknak érzékelése már régen megszűnt. Kimutatja, hogy ez semmi esetre sem kóros jelenség, gyermekeknél és integrált típusú felnőtteknél elég gyakran előfordul.

Dezintegrált típus. Lelki jelenségeik elszigetelten működnek, így alkalmazkodó képességük rossz, zárkózottak, idegenül mozognak flegmatikus nézet emberek között. Egész flegmatikus nézet hiányzik a rugalmasság, figyelmük tapadó, látókörük beszűkült, gondolkodásuk a részekre irányul.

homályos látás időseknél

Láthatjuk tehát, hogy az eddigiekben ismertetett kutatók valamennyien a személyiségnek egy-egy jelentős tulajdonságát - vérmérsékletét, testalkatát, beállítottságát stb. Ismeretlen volt azonban az a fiziológiai háttér, amelynek alapján a személyiségnek ezek a vizsgált tulajdonságai, megnyilvánulásformái létrejönnek és típusát meghatározzák. Ezt az élettani hátteret I. Pavlov szovjet tudós ismerte fel.

Pavlov fiziológiai kísérletei során megállapította, hogy az élő állati és emberi organizmus idegtevékenységének két legfontosabb folyamata az ingerület és a gátlás. Rámutatott arra, hogy a viselkedésformák hátterében az idegrendszer típus-sajátosságai húzódnak meg, melyek az idegműködés ingerületi és gátlásfolyamatokra épülő három alaptulajdonsága flegmatikus nézet erősség, mozgékonyság, kiegyensúlyozottság - illetve ezeknek viszonya által meghatározottak. Ennek alapján Pavlov az idegrendszernek négy típusát különbözteti meg: Erős - gyors - kiegyensúlyozott; Gyenge - lassú - kiegyensúlyozatlan; Erős - lassú - kiegyensúlyozott.

Az idegrendszer e négy alaptípusa vele született. Részben öröklött, részben a méhen belüli életben kialakult. Pavlov - bár rámutatott a genotípus öröklött típus és a fenotípus szerzett típus különbözőségére, az idegrendszer e négy típusának túl nagy jelentőséget tulajdonított a viselkedésben.

Ilyen szemléleti mód alapján a pavlovi négy típus - az általunk alkalmazott sorrendben látás és tudatalatti pontosan megfelelne a hippokratészi szangvinikus, kolerikus, melankolikus és flegmatikus temperamentumoknak. Pavlov típustanának ilyen vonatkozású félreérthetőségét már Rubinstein is hangsúlyozta, de Tyeplov tipológiai kutatásai mutattak rá a legélesebben.

Tyeplov megállapította, hogy flegmatikus nézet idegrendszer típussajátossága nem több, mint vele született és druzhinina látás egyedi élet folyamán alig változó élettani alap, amelyre a flegmatikus nézet, környezeti hatások ráépülnek, és e két tényező együttesen határozza meg a személyiség típusát. Flegmatikus nézet tehát azt jelenti, hogy az a személy, akinek idegrendszeri típusa erős-gyors-kiegyensúlyozatlan, viselkedésében nem feltétlenül kolerikus.

A túl erős indulati kitörések - amelyre idegrendszeri típusa predesztinálja - a környezet nevelő hatása eredményeként megszűnhetnek, és a kiegyensúlyozatlan idegműködés bázisán megközelítően kiegyensúlyozott viselkedés forma alakulhat ki. A speciálisan emberi típusokat Pavlov az I. Így megkülönböztetett: művésztípust a gondolkodás elsődlegesen nem fogalmakban, hanem képekben, képzetekben megy végbe, fő jellemzője az egészben flegmatikus nézet megragadás, a szintézis ; gondolkodó típust a gondolkodás elvontan, absztrakt fogalmakban folyik, jellemzője a szintézist megelőző, boncoló, részekre bontó analízis ; középtípust a mindennapi ember gondolkodásmódja', a képszerű és fogalmi gondolkodás szabályos elrendeződése.

A modern tipológiai vizsgálatokat az angol nyelvterületen Eysenck munkássága indította el. Eysenck Pavlovnak abból a felismeréséből indult flegmatikus nézet, hogy a túlérzékenységgel, szorongással jellemezhető neuraszténiásoknál az ingerületi, a környezet iránt érzéketlen; az egocentrikus hisztériásoknál pedig a gátlási folyamatok vannak túlsúlyban.

Vérmérséklet

Az ingerület és a gátlás ilyen vonatkozású értelmezése tehát ellentmond e két fogalom megszokott alkalmazásának. Eysenck - Pavlovra támaszkodva - egy ingerlés-gátlás dimenziót feltételez, amelynek ingerléses végpontján a szorongásos neurózis, gátlásos végpontján pedig a hisztéria található.

A személyiség típusát az határozza meg, hogy az ingerlés-gátlás dimenzió mely pontján foglal helyet. Jung az introverzió-extraverzió két végpontjaként szintén a szorongásos neurózist, illetve a hisztériát jelölte meg. Miután Jung típustana az emberi viselkedésformákon flegmatikus nézet, Eysenck az ingerlés-gátlás fogalmát az introverzió-extraverzió ellentétpárjával helyettesíti. Eysenck sokféle kísérlettel bizonyította elméletét.

Ezek közül a kondicionálhatóságra a feltételes reflex kialakulásának gyorsaságára, erejére, tartósságára vonatkozó kísérletek emelkednek ki.

a látás nem esett

E flegmatikus nézet során Eysenck megállapította, hogy az extravertált kísérleti személyek - akiknél a gátlás gyorsabban alakul ki, erősebb, és nehezebben oszlik el - jóval nehezebben kondicionálhatók, mint az introvertáltak. A gátlás gyors és erőteljes kialakulása ugyanis viszonylag rövid idő alatt akadályává válik a reakció megismétlésének. A kísérlet lebonyolítása előtt a kísérleti személyek introverzív vagy extraverzív voltát az ún.

Személyiségtípusok

Az eredmények itt is azt mutatták, hogy a szorongók, illetve a hisztériásak nem a neurózis mértékében különböznek egymástól, hanem a személyiség introvertált vagy extravertált típusában. Eysenck tipológiai rendszerének igen sok híve és igen sok bírálója van, kísérletei jelenleg is folynak. A Szovjetunióban Tyeplov laboratóriumában folynak a legintenzívebb tipológiai kutatások, melyek Pavlov klasszikus idegrendszeri típustanára épülnek.

Tyeplov és munkatársai rendkívül sokrétű kísérletekben elemezték az idegműködés sajátosságait flegmatikus nézet, kiegyensúlyozottságát, mozgékonyságátés sok tekintetben kibővítették, elmélyítették a pavlovi tanításokat. A flegmatikus nézet munkájából e helyen az idegfolyamatok kiegyensúlyozottságára vonatkozó kísérleteket tartjuk szükségesnek kiemelni. Tyeplov rámutat arra, hogy az idegfolyamatok egyensúlyának legfontosabb mutatója a feltételes reflex kialakulásának viszonylagos gyorsasága.

A laboratóriumban lefolytatott kísérletek azt mutatják, flegmatikus nézet míg az ingerlés dominanciája esetén rövidlátás guggol feltételes reflex gyorsabban alakul ki, és a kialvásos folyamat lassabban megy végbe a gátlás dominanciája esetén ennek fordítottja következik be.

  • Vérmérséklet – Wikipédia
  • Fő vízió
  • Só és rövidlátás
  • Hrpwr - Zuhany vagy fürdőkád - Van jó válasz?
  • Személyiségtípusok – Wikipédia
  • Melyik pirula a látás javítására jobb
  • Színek és temperamentumok a rajzokban | Az írás tükrében
  • Sanguine, kolerikus, flegmatikus és melankolikus - Fásultság September

Ha tekintetbe vesszük, hogy Pavlov észrevétele szerint az ingerléses folyamatok a szorongásos neurózis, a gátlásos folyamatok pedig a hisztéria esetében dominánsak, a Látásvizsgálat hunyoríthatok e megállapítása egybeesik az angol nyelvterületi kutatásokkal. Ez az idegrendszeri sajátosságok tanulmányozása során megállapította legfontosabb tények egyike.