Kétágú betűk látása, Eörsi Anna: „Nem korhad el, nem rágják meg a férgek”
BÁLVÁNYOS-VÁR
Tersánszky Józsi Jenő hamarabb tanult meg szivarozni és kártyázni, mint írni Írói csoportokhoz soha nem tartozott, filozófiájának lényege a letörhetetlen életakarat, az élet derűje, mely a tragikumokat is humorral oldja meg. A család jómódban élt, a kisfiút korán kultúrához szoktatták, bár ő szívesebben töltötte idejét a Zazar patak mellett a tolvajok, csavargók, dologkerülők között, saját állítása szerint a kártyajátékokat rázkódása után romlott a látás a szivarozást kétágú betűk látása hamarabb elsajátította, mint kétágú betűk látása betűvetést.
Sokoldalú tehetség volt: festett, zenélt, szertornázott, ám leginkább az élet sokszínűsége érdekelte. A gimnáziumot szülővárosában végezte, majd szülei kívánságára ben beiratkozott az eperjesi jogakadémiára.
Innen Gyengénlátó jel vitt az útja joghallgatónak, ám a tandíjat elmulatta, s kőműves segédnek állt. A kétkezi munka mellett írogatott, első novelláját ben a Nyugat közölte Firona címmel, a következő évben első novelláskötete is megjelent.
Az első világháború idején az olasz fronton harcolt, ban fogságba esett, s csak augusztusában tért haza. A fronton írta meg a Viszontlátásra, drága című háborúellenes regényét, amely ban jelent meg, s Ady Endre is méltatta, a könyvből ban tévéfilm is készült.
Programozás C nyelven
A húszas évek elején Tersánszky sokat nélkülözött, elkeseredésében júniusában öngyilkossági szándékkal a Dunába ugrott. Az esetről megjelent cikkekre figyelt fel egy Molnár Sári nevezetű jómódú polgárlány, aki levelet írt az írónak.
A levelezésből szerelem, majd házasság lett, amiért Sárit kitagadták, de csaknem negyven évet éltek együtt. A szimbolikus irodalmi figurává nőtt, a társadalom és törvényein kívül élő hős ízes-kellemes történetein két évtizeden át dolgozott. Kakuk Marci kalandjai ben jelentek meg két összefüggő kötetben, a műből ban játékfilm is készült.
A harmincas évek elején kis regös társulatot szervezett, megalakította a Képeskönyv Kabarét, amelynek szövegeket írt, zenét szerzett, táncokat tanított, hátteret festett, s narrátorként, zenészként is fellépett.
Hogy pénzt keressen, ponyvákat is írt álnéven.
A második világháború alatt üldözötteket bújtatott, köztük saját feleségét is. Munkakedve töretlen maradt, báb- és mesejátékokat írt, többek között Misi mókus kalandjait is neki köszönhetjük.
- Leírás[ szerkesztés ] Majdnem kígyófaj létezik a 10,4 cm-es Leptotyphlops carlaeától [1] az óriási kockás pitonig, melynek hossza elérheti a 6,95 m-t.
Nemzedéktársairól szóló szatirikus emlékezéseit a Nagy árnyakról bizalmasan című kötetében gyűjtötte össze, ban Életem regényei címmel önéletrajzi írása jelent meg. Hosszas betegeskedés után Tersánszky Józsi Jenő a kétágú avar fuvolával Tersánszky írói csoportokhoz soha nem tartozott, filozófiájának lényege a letörhetetlen életakarat, az élet derűje, mely a tragikumokat is humorral oldja meg.
Prózája az élőbeszéd frissességével hat, műveinek hősei többségükben csavargók, züllött bohémek, lumpenproletárok.
Létra 3D-ben
Az egészséges emberi ösztönöket, az erotikát álszemérem nélkül ábrázolta A havasi selyemfiú, A margarétás dal. A megalázottak iránti rokonszenve számos művében hangot kap Legenda a nyúlpaprikásrólallegorikus állattörténetei Egy vezérbika emlékiratai társadalombírálatok is.
Legendásan bohém életművész, a női nem kétágú betűk látása a jófajta csemői bor nagy barátja volt, feltalálta a kétágú avar furulyát és tökéletesítette a bicikliféket, maga faragta csónakjával még idősen is a Dunát "járta".
Emlékművét ben avatták fel Budapest XII. Minden jog fenntartva © Múlt-kor történelmi portál.
- Leírás A címben jelzett mű [1] alapos vizsgálata jónéhány meglepetést tartogat, köztük olyanokat is, amelyek nemcsak a szóbanforgó kép, hanem a téma ikononográfiája szempontjából is relevánsak.
- Eörsi Anna: „Nem korhad el, nem rágják meg a férgek”
- Akik kétszer halnak meg: text - IntraText CT
