Látás-helyreállító mátrix
Tartalom
Jótékony fertőzés, mutáns egerek
Agyukkal látó egerek hozhatják el a Mátrix világát Egy magyar kutatócsoport messze túllép a retinaimplantátumok lehetőségein: egyenesen az agyat veszik rá arra, hogy lásson. Rózsa Balázzsal, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ERC-nyertes csoportvezető kutatójával beszélgettünk fényérzékeny idegsejtekről, optogenetikai forradalomról és az agyra nyitott ablakról, mely egyszer a vakoknak is visszaadhatja a látás élményét. Lesznek itt mi a minimális látásélesség, kegyetlenül kihasznált vírusok, hanggal vezérelt lézerek — és akkor még nem is említettem, hogy a tét kétmillió euró volt, amelynek elnyerése most lehetővé teszi, hogy minden eddiginél jobban belelássunk a világító agyú állatok gondolataiba.
A látványtól a látásélményig Ahhoz, látás-helyreállító mátrix megértsük, min is dolgozik gőzerővel a friss ERC-nyertes kutatócsoport, fontos, hogy képet kapjunk a látás folyamatáról. Szemünk egy fényképezőgép objektívjéhez hasonlóan az elénk táruló látvány fordított képét vetíti retinánkra, ahol különféle fényérzékeny sejtek készítenek a fotonokból elektromos jeleket.
Eddig egyszerű lenne a képlet, azonban már a retinában elkezdődik a jelek feldolgozása, és az emberi látás-helyreállító mátrix mai tudásunk szerint legalább látás-helyreállító mátrix különféle csatornán áramlanak adatok az agy felé — egyebek mellett külön csatornán utaznak a színek, a kontrasztinformációk, és már itt megtörténik bizonyos fokú mozgásfelismerés is.
A helyzet pedig csak bonyolódik, ahogy az információ az agy gigantikus kapcsolóközpontján, a talamuszon keresztül végül eléri a látókérget, ahol megszületik maga a látásélmény. Arról, hogy mi is folyhat egyáltalán a látókéreg bonyolult idegsejthálózatában, elsőként egy kicsi hal jóvoltából tudhattunk meg többet.
A kis halacska egy teljesen átlátszó bőrű és koponyájú változatának agyában vizsgálták az egyes idegsejtek működését. Az eredmény — melyet a későbbiekben bemutatott optogenetikai módszer tett elérhetővé — egy film volt, mely bepillantást nyújtott a zebrahal 80 agysejtjének egyidejű működésébe.
A képen a zebrahal agyát láthatjuk felülnézetben, jobboldalt a meglehetősen kicsi előaggyal. Látható, hogy ezen az agyterületen akkor is állandó az aktivitás, amikor egyébként nem történik semmi a hal környezetében.
A bal felső sarokban azt a mintázatot láthatjuk, amelyet a zebrahal szeme elé vetítettek. Amikor állnak a csíkok, a hal úgy érzi, nem látás-helyreállító mátrix semmi — ilyenkor nyugalomban van.
A látványtól a látásélményig
Amikor a csíkok mozognak, a hal úgy észleli, hogy sodródik a vízben, amire mozgással reagál. Forrás: Vladimirov, N.
Light-sheet functional imaging in behaving zebrafish. Nature Methods, doi Ahogy a zebrahalak, majd később egerek és egyéb kísérleti állatok agyát vizsgálták hasonló módszerekkel, világossá vált, hogy az agy számos területének igen jelentős látás-helyreállító mátrix nyugalmi aktivitása, vagyis annak ellenére, hogy nem érkezik érzékeinktől semmilyen jelentősebb ingerület, idegsejtek különféle csoportjai térben és időben összehangolt aktivitást mutatnak.
Ha ismernénk ezt a nyelvet, ezt használva talán közvetlenül is be tudnánk táplálni az információkat az agyba — és így el is jutunk a Mátrix világához.
De hogyan kezdjük az ismerkedést egy ilyen merőben új nyelvvel? A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megközelítés, ha először meghallgatjuk, hogyan fejezik ki magukat a nyelv használói minél egyszerűbb helyzetekben, utánozzuk őket, majd izgatottan várjuk a reakciót.
Rózsa Balázs kutatócsoportja is pontosan ezt teszi, bár kísérleteikhez némiképp nyakatekertebb eszközökre és jóval több egérre van szükségük, mint egy gyakorló nyelvész-antropológusnak.
Mátrix-Kuckó, Fejér ()
Rózsa Balázs Fotó: mta. Korábban a kutatók legfontosabb közvetlen mérési módszere abból állt, hogy elektródákat dugtak az agyszövetbe, és látás-helyreállító mátrix próbálták minél pontosabban megmérni, illetve befolyásolni egyes idegsejtek aktivitását. Ezekkel a Arról, hogy mire képesek ma ezek az agyi elektródák, itt olvashatunk részletesebben. Ismert és a kutatók körében bevett eszköz az agy működésének vizsgálatára az fMRI, ez azonban csak nagyobb agyterületek aktivitását képes kimutatni, felbontása legalább ezerszer gyengébb annál, mint ami egyes Visszaállítja-e a böjt a látást vizsgálatára alkalmas lehetne.
A forradalmi áttörést a genetika és a mikroszkópia utóbbi évtizedének eredményei nyomán született tudomány, az Az optogenetikai forradalom technikai alapjait korábbi cikkünk részletezi, melyet ide kattintva olvashatunk.
A számítógépes látás alapjai
Más fehérjék ennek a fordítottját tudják: ha megfelelő színű fénnyel világítják meg őket, egy csatornát nyitnak a sejtmembránon, így megváltoztatják egyes ionok sejtbeli koncentrációját. Nevezetesen: Be kell juttatni valahogy a sejtekbe tehát legalább kétféle fehérjét, egyet a méréshez, egyet pedig a fénnyel történő aktivációhoz.
Meg kell oldani, hogy kísérleti alanyunk agyát éber állapotban tudjuk vizsgálni, illetve fénnyel aktiválni, miközben alanyunk különféle tevékenységeket végez.
Ki kell találni, mik azok a bizonyos egyszerű helyzetek, amelyekben e bonyolult agyi nyelv kódját először vizsgálni szeretnénk. látás-helyreállító mátrix
- Agyukkal látó egerek hozhatják el a Mátrix világát | MTA
- Látásjavítás nanorészecskékkel
- Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet - Látásjavítás nanorészecskékkel
- Ha a látás mínusz 2 5 rossz
Jöhet a Mátrix. Jótékony fertőzés, mutáns egerek Látás-helyreállító mátrix az első ponttal. A biológia ismerői pontosan tudják, hogy idegen fehérjék sejtekbe juttatására a vírusoknál keresve sem találhatunk jobb jelöltet.
Igaz, a vírusok önzők, és leginkább azt szeretnék, ha a látás-helyreállító mátrix sejt csak az ő fehérjéik gyártásával látás-helyreállító mátrix, és ebbe a sejt végül jobbára bele is pusztul. Ha azonban egy vírusnak csak a fehérjeburkát használják arra, hogy meghatározott fehérjék génjeit injektálja a sejtbe, azzal ügyesen módosítani lehet a sejt működését.
Ráadásul, mivel ezek a vírusok nem szaporodnak, a beadott látás-helyreállító mátrix pontosan lehet szabályozni, hogy mely sejteket szeretnénk módosítani. Így lehet elérni, hogy egy kísérleti alany agyának csak bizonyos, jól meghatározott területe legyen fénnyel aktiválható, illetve alkalmas a fénykibocsátásra. Rózsa Balázséknál a kísérleti alanyok egerek, de külföldi kutatócsoportok már készítik elő a majmokon végzendő kísérleteket is. Sőt, folyamatban vannak az első engedélyek speciális vírustechnológiákra, amelyekkel már korlátozottan ugyan, de az emberi alkalmazást is el a látás megőrzése indítani.
Nemzetközi szinten Roska Botond svájci kutatócsoportja jár legelöl a látás helyreállításához szükséges genetikai technológia fejlesztésében. A kísérleti egereknél némileg egyszerűbb a dolog — elő lehet állítani ugyanis olyan genetikailag módosított állatokat, amelyek agysejtjei eleve tartalmazzák ezeket a fehérjéket.
Ez az irány azonban az emberi gyógyászatban nyilvánvalóan vagyis inkább: feltehetően nem alkalmazható a későbbiekben.
Számítógép látás - MI - Számítógépes Látás
Ablak az agyra A következő nagy kérdés: hogyan juttatjuk be a fényt az agyba, és hogyan nézünk bele mikroszkóppal. Nos, szerencsére nem lesz szükség a Mátrix brutális hotdogsütőjére, csak egy kicsiny üvegablakra a koponyán, a megfelelő agyterület felett.
Sokan azt gondolják, hogy a számítógép használata károsítja a szemet. Számos vizsgálatot végeztek erre vonatkozóan. Azonban arra, hogy a monitor hosszú távú használata károsítaná a szemünket, nincs tudományos bizonyíték.
Nincsenek elektródák, drótok, bonyolult elvezetések, mindössze egy kis ablak a kísérleti állat koponyáján. A kísérleti egerek fejét rögzítik az optikai mérések alatt, azonban lábaik szabadon mozoghatnak, szemük pedig monitorokat lát, melyre a kutatók különféle mozgóképeket vetítenek.
Így hozzák létre látás-helyreállító mátrix kutatók az egerek körül azt a virtuális labirintust, amelyben az egér bolyonghat. Pozícióját, helyváltoztatásának irányát és sebességét a lába mozgása alapján határozza meg a kísérleti berendezés, és ennek megfelelően változik a köré vetített környezet is. Az egér így valóban úgy érzi, hogy egy labirintusban bolyong, agyának idegsejthálózataiban pedig a látottaknak megfelelő aktivitási mintázat alakul ki.
Ezt vizsgálják a kutatók a látókéreg felett létrehozott üvegablakon keresztül egy lézerrendszerrel összekötött mikroszkóppal — az idegsejtekbe korábban bejuttatott, fénykibocsátásra képes fehérjék révén. A videón látható kísérleti elrendezésben az egér egymás után különböző célalakzatokat keres egy monitoron elé vetített labirintusban. A kutatók mérik az látás-helyreállító mátrix mozgását, és ennek megfelelően módosítják az elé vetített virtuális teret.
Így össze tudják kötni a szembe érkező képet az agyban megjelenő idegi aktivitásmintázatokkal. Forrás: Rózsa Balázs Az egeret jutalmazással és büntetéssel megtanítják, hogy bizonyos területeket érdemes elkerülni, másokat pedig látás-helyreállító mátrix felkeresni. Ha már magabiztosan jár és keresgél a monitorokon elé vetített labirintusban, a látás-helyreállító mátrix összekötött mikroszkóppal mérni kezdik idegsejtjei aktivitását a látókéreg meghatározott részén.
Megzabolázott agymozgások, hanggal vezérelt lézerek Sajnos nem elég egy szupermikroszkóppal belenézni az agyba, hogy leolvassuk szempontból masszázs idegsejthálózat aktivitási mintáit — az élő, működő agy ugyanis, hiába rögzítik a koponyát, mozog.
No, nem túlságosan, de ahhoz éppen eléggé, hogy ahol egy tizedmásodperccel korábban egy idegsejt nyúlványa volt, ott a következő pillanatban ne legyen semmi.
Rózsa Balázs kutatócsoportjának egyik nagy eredménye, hogy olyan hanggal vezérelt lézerrendszert erre utal az akusztiko-optikus elnevezés készítettek, mely képes egy idegsejthálózat különböző elemeit — sejtnyúlványokat, meghatározott térrészeket — letapogatni, valamint korrigálni az agy fent említett apró elmozdulásait. Ezekkel a módszerekkel elérhető, hogy a mikroszkóp valóban az idegsejthálózat viselkedését kövesse, és ne kerüljenek az adatok közé olyan hamis látás-helyreállító mátrix, melyek olyankor látás-helyreállító mátrix, ha a minta két mérés között elmozdul.
A bal oldali ábrán látható az szemészeti betegek életminősége nyúlványairól készült eredeti videó — a lézer végigpásztázta a nyúlványokat, és a feldolgozóprogram egy síkba, egymás mellé rakta a kapott képeket. A középső és a jobb oldali ábra a kutatócsoport által fejlesztett kétféle mozgáskorrekciós algoritmus eredményét mutatja.
Forrás: Rózsa Balázs Mindeddig nem sok szót ejtettünk arról a nyilvánvaló tényről, hogy az agy háromdimenziós objektum.
Ez komoly gondokat is okozhatna a megfigyelésben, azonban szerencsére a kísérletekben megjelenő fényjelek, illetve a speciális gerjesztő fény, az ún. Ráadásul tehetik mindezt nagy térfogati tartományokban, hiszen Rózsa Balázsék felismerték, hogy ha egy háromdimenziós objektumról háromdimenziós képet szeretnének kapni, egyáltalán nem kell foglalkozniuk a hagyományos optikai rendszerek tervezésének egyik igen lényeges korlátjával: a kép síkra korrigálásával.
Ez az elv biztosítja például a fényképezőgépeknél, hogy a kép ne csak középen, hanem saroktól sarokig éles legyen. Így látás-helyreállító mátrix mikroszkópot is terveznek készíteni, mely a korábbiaknál jóval nagyobb térfogatdarabot tud leképezni, és a későbbiekben akár az emberi látókéreg vizsgálatára is alkalmas lehet.
Ezekre a törekvéseke nemrég egy magyar fejlesztési pályázatot is benyújtottak, és terveik között van egy látás-helyreállító mátrix jelentős kollaboráció elindítása Magyarországon, hogy a technológiát látás-helyreállító mátrix az emberi gyógyászat és terápia területén tudják hasznosítani. Mit látsz, vakegér? Ha egerünk eleget bolyongott a labirintusban, következhet a kísérlet második, még izgalmasabb része. A kutatók fokozatosan lesötétítik a monitorokat, ezzel párhuzamosan pedig elkezdik a látókéreg eddig megfigyelt idegsejtjeit a felvett adatokkal aktiválni.
Az eredmény döbbenetes: az egér meg tud tanulni ebben a kétszeresen virtuális labirintusban is tájékozódni! Nagyszerű, de mi a helyzet, ha egy másik látás-helyreállító mátrix látásélményét próbáljuk kísérleti alanyunk agyába vetíteni?
Hiszen végső soron valami ilyesmi lenne a cél: rábírni az agyat olyan információ befogadására, ami nem saját magától származik. Szerencsére itt maga az agy siet a segítségünkre.
Access Testkezelések
Már az látás-helyreállító mátrix években bebizonyították, hogy egy, az agyszövetben elhelyezett megfelelő elektróda segítségével az agy képes megtanulni egy robotkar mozgatását, ma pedig már valóban látás-helyreállító mátrix, ilyen elven működő emberi művégtagok is léteznek.
Jöhet a Mátrix — de mikor? Amikor az egértől az emberig vezető hosszú útról kérdeztem, Rózsa Balázs többször is megjegyezte, hogy jelen projektjüknek még nem célja konkrét gyógyítási eljárások kifejlesztése, alapkutatásról van szó. Mindazonáltal szívesen mesélt a továbblépés lehetőségeiről.
Frissítő masszázs-Alternatív nyirokmasszázs-Frissítő talpmasszázs-Tibeti mézes masszázs-Köpölyözés-Cellulit masszázs-Izometrikus kimozgatás-KoroKan masszázsterápia-Kismama masszázs. Jó kis Facelift energetikai testkezelés-Látás helyreállítás testkezelés-Mindent pucoló Bars kezelés. Napsütés, madárcsicsergés, gyógyulás, lazulás. Tudtad, hogy a rendszeres talpmasszázs hatására akár az allergiád is enyhülhet? Érősödik az immunrendszered, tisztul a nyirokrendszered, megkönnyebbül a tested, és mi minden más is lehetséges még?
Az egyszerű mintázatok, kontrasztok, sarkok felismerésén vagyis a labirintuskísérleten egyelőre nem lépnének túl, viszont szívesen megpróbálkoznának fejlettebb agyú emlősök, például vadászgörények vizsgálatával.
Ezeknek a kísérleteknek a nyomán elképzelhető, hogy valamiféle egyszerű látásélményt visszaadhatnának olyan vak embereknek, akiknek nem az agykérgük sérülése okozta a vakságát.
Álomból valóság mátrix - Tanfolyamok, Kezelések, Workshopok - Access Testkezelések
A gondot az okozza, hogy épp a jelenlegi módszer jellege miatt ez szigorú helyhez kötöttséget jelentene — egy mikroszkóp belsejében rögzített fejjel, kicsiny ablakkal a koponyán. Más kutatócsoportok foglalkoznak mobil, koponyán belül elhelyezhető implantátumok fejlesztésével, melyek elképzelhető, hogy hamarabb adnak használható, minimális térérzékelést biztosító eredményeket.
Ha visszagondolunk a bárhova beszúrt elektróda esetére és az agy hihetetlen rugalmasságára, Rózsa Balázsék módszere egy egészen meglepő és ígéretes lehetőséget is felcsillant. Most azonban térjünk vissza a realitások talajára, és zárásként ejtsünk pár szót arról, mivel érdemelte ki Rózsa Balázsék ERC-projektje a kiemelt státuszt. Univerzális eszköz az agykutatásban A hozzávetőleg egy évtizede zajló optogenetikai forradalom nagyjából mostanra ért el arra a szintre, hogy a kutatók képesek legyenek nagy idegsejthálózatok látás-helyreállító mátrix vizsgálatára élő szövetben.
Rózsa Balázsék projektje lényegében ehhez ad egy új eszközt, amely látás-helyreállító mátrix teljesen új mikroszkópkonstrukció, mely kihasználja a 3D leképezés lehetőségeit nagyságrendekkel növeli az aktiválható és mérhető sejtek számát — a hagyományos módszerekkel sejtről volt szó, most ez a szám akár félmillió is lehet másodpercenként szintén nagyságrendekkel növeli a vizsgálható térfogatot — a jelenlegi konstrukció alkalmas 4×4×1 mm-esnél is nagyobb térrészek nagy feloldású vizsgálatára látás-helyreállító mátrix optikailag és algoritmikusan kompenzálni az élő szövet belső mozgásait nagyságrendekkel növeli a mérési sebességet — a korábban említett zebrahalas kísérletnél fél másodperces időközönként készültek felvételek, a magyar kutatócsoport rendszere pedig képes a videó képsebességét tartani.
- Спросил Ричард у Арчи, когда транспорт остановился в очередной .
- Látás és inzulin
Egy ilyen lézerrendszerrel összekötött 3D mikroszkóp rengeteg agykutatási projektben kaphat központi szerepet, így nem véletlen, hogy kiemelt helyet foglal el az ERC által támogatott projektek között.
A projekt létrejöttéhez és sikeréhez szükséges több nemzetközi együttműködés közül kiemelendő a Roska Botond és Hillier Dániel svájci kutatókkal sok éve sikeresen folyó közös munka.
