Észlelés – Wikipédia

Látás és mentális folyamatok

Ez a bonyolultság jellemzi azokat a szinteket is, amelyeket az észlelés titkainak megismerése során az egyes tudományterületek, mindenekelőtt pedig a pszichológia, az élettan és az idegtudomány, igyekeznek feltárni.

3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

A sokat keresett utolsó eltérés gyakran csak hosszú nézegetés után, hirtelen ugrik elő. Ezek a furcsa, meglepő jelenségek is rávilágítanak arra, hogy az észlelés, különösen pedig annak az egyén által megélt, azaz szubjektív minősége az emberi elme rejtélyeinek egyike.

Tudjuk, hogy az emberi észlelést szolgáló biológiai alapfolyamat, az érzékelés — a külvilág fizikai jelei által kiváltott válaszok érzet, érzéklet és a minket körülvevő világ megfeleltetése — összetett folyamat. Azt is tudjuk, hogy az érzékelés és észlelés között lényeges különbség van, azaz a két fogalom nem egyszerűen szinonimája egymásnak.

a látás helyreállítása a CP-ben

Az érzékelés során a fizikai jelek az agy számára feldolgozható jellé alakulnak át, az észlelés során viszont ezekhez az érzékleti mintázatokhoz rendeljük hozzá a környezet ingereit, eseményeit. Az észlelés tehát magának látás és mentális folyamatok emberi elmének a működéséhez kötött olyan pszichológiai folyamat, amelynek biológiai fundamentuma az érzékelés.

Bár az a kérdés, hogy az észlelés valósághű-e, évszázadok óta foglalkoztatja a gondolkodókat, az észlelés mai pszichológiájában mégsem ez a legfőbb kérdés. Tudjuk, hogy környezetünket nem pontosan úgy észleljük, mint amilyen az a fizikai és az ehhez rendelt biológiai érzékelés valóságában.

Az észlelés ennek ellenére egy olyan, az érzékelésre épülő pszichológiai feldolgozási folyamat, amelynek eredménye megfelel az észleléssel közvetített környezetnek. Az észlelés tehát részben veridikus valósághű folyamatnak tekinthető. Ez azt jelenti, hogy az észlelés során a környezethez való alkalmazkodást a leglényegesebb, legfontosabb ingerek, események csaknem látás és mentális folyamatok valósághű feldolgozása jellemzi, bár ez alól vannak kivételek.

Ezek a különböző okokra visszavezethető feldolgozási torzítások. Ennek ellenére mindkét feldolgozási mód — a valósághű és a torzított is — jól szolgálja az alkalmazkodást.

látás-helyreállító mátrix

A kötetünk jelentős részét kitevő, észleléssel foglalkozó fejezetekben alapvetően ezekkel a jelenségekkel ismerkedhetünk meg.

Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, sorra vesszük azokat az elméleteket és alapvető ismereteket, amelyek eligazodási keretként szolgálnak az észlelés törvényszerűségeinek megértéséhez. Az észleléselméletek története Az észlelés rejtélyével a kísérleti általános lélektan már a kezdetei óta foglalkozik, a filozófusokat pedig még régebb óta izgatják az észlelés szubjektív aspektusai.

Az európai filozófiai gondolkodás legnevesebb képviselői már a Ennek lényege, hogy a külvilágról nyert észleleteket az érzékelés közvetíti, vagyis az érzékelés segítségével a tapasztalatból nyerjük őket, azaz látás és mentális folyamatok létrejött képzetek vagy ideák ennek a tapasztalatnak az eredményei. Nem véletlen tehát, hogy a korszak nagy hatású filozófusa, John Locke a tapasztalatnak tulajdonítja az értelem kialakulását is.

Még a Ilyen értelmi folyamatoknak vélték a következtetést és az látás és mentális folyamatok.

  • Глаза Накамуры сузились.
  • Бенджи заинтересовали мешочки, которые оказались на Арчи и нескольких других октопауках.
  • В ней появилась высокая темнокожая красавица с седеющими волосами.
  • Ami mínusz kettő a látáshoz

Észleléselméletek előtt Közvetlen észlelés: Hermann von Helmholtz A pszichológia korai elméletei szerint az észlelést alapvetően a szenzoros folyamatok, azaz az érzékelés banán és látás határozzák meg.

Ezt nevezzük a közvetlen észlelés elméletének. Ennek klasszikus előfutára Hermann von Helmholtz, aki angolul megjelent, A fiziológiai optika kézikönyve című művébenidézi Marton úgy fogalmaz, hogy az érzékleteket nemtudatos következtetésekkel inferenciákkala tapasztalatok alapján értelmezzük.

A következtetés folyamatai az észlelésbe ágyazottan jelennek meg, és maga a következtetés az, amelynek segítségével képesek vagyunk megtalálni az érzékelés és észlelés eltéréseit, illetve meg tudjuk ezeket érteni.

hogyan kezeljük a hiperópiát és a rövidlátást

Az érzékleti információra alapozott nemtudatos ítéletek Helmholtz szerint a képzetek asszociációira épülnek, így jöhet létre, hogy a tapasztalatoknak köszönhetően a környezeti ingerek értelmet nyernek. A tapasztalatoknak köszönhetően egyre értelmesebbnek észleljük a bennünket körülvevő világot. Így tanuljuk meg, hogy a retinának a szemzug felé eső részét érő fény az orrnyereg irányából érkezik, és ez mindig így van, azaz az ingerlés helyéből következtethetünk a fény irányára.

Így, ennek az ismétlődő tapasztalati azonosságnak az alapján lehetséges, hogy a mutató- és középső ujjunk belső felszínét érintő tárgyat egynek, a külső felszínét érintő keresztbe tett ujjal lehetséges tárgyat kettőnek észleljük. Mint az utóbbi példából is látható, ezek a következtetések időnként becsapnak bennünket, ilyenkor jönnek létre az észlelési illúziók vagy csalódások ezeket nevezi a korai pszichológia, ma pedig leginkább a köznyelv, érzéki csalódásoknak. A közvetlen észlelés korai elmélete szerint tehát a tapasztalat teszi a környezet ingereit értelmezhetővé.

Ennek az elméletnek a későbbi, látás és mentális folyamatok változata majd a hetvenes években jelenik meg új formában, és J. Gibson munkásságához kötődik erről az észlelelés utáni elméleteiről szóló részben lesz majd szó. A pszichológiai észleléselméletek már kezdetben szétválnak aszerint is, hogy milyen módszerrel tanulmányozzák az észlelést.

Észlelés – Wikipédia

Helmholtz a fiziológia felől közelít, Titchener viszont a pszichológiának a Ez különösen érdekes, ha figyelembe vesszük, hogy a korabeli észlelésfelfogás egyik sarkalatos kérdése éppen magának az észlelésnek a szubjektivitása. A saját észlelésünk megfigyelése alapján levonható következtetések a legkevésbé sem lehetnek mentesek ettől a szubjektivitástól.

Megfigyelhetjük viszont, hogy már az észleléselméletek kialakulásakor felmerül az a kérdés, hogy az észlelés során valaminek a képviseletével vagy valamilyen eseménnyel van-e dolgunk, azaz már ekkor kialakulnak a közvetettészlelés-elméletek lásd később előfutárai is.

látás és egészséges életmód

A környezet látás és mentális folyamatok egy sokáig népszerű, eseményszemléletű elmélete a tükrözéselmélet, amely egy passzív folyamatra utaló metaforával, nevezetesen a tükrözéssel igyekszik megragadni az érzékletek és nem az észlelés lényegét.

Rákospalotán járt gimnáziumba, egyetemi tanulmányait viszont a numerus clausus miatt már Bécsben folytatta. Itt szerelzett orvosi diplomát ben, majd pszichológiai tanulmányai befejeztével bölcsészdoktori címet ben. Szakmai irányultságát alapvetően meghatározták a bécsi évek. A két világháború között Bécs a művészetek és tudományok pezsgő világát jelentette, a pszichológia számára pedig a kísérleti és elméleti irányzatok, valamint a pszichoanalízis bölcsojét.

Kardos mesterei voltak többek között a kísérleti pszichológiának olyan, ma már klasszikus alakjai, mint Karl és Charlotte Bühler. Tovább folytatta tanulmányait, majd ben a Columbia Egyetemen oktatott és kutatott. Az Amerikában töltött öt esztendő szakmai fejlődésében jelentős változást hozott. Jól ismerte a német alaklélektanosok kutatási eredményeit, a pszichológia új irányzatával, a behaviorizmussal való találkozása pedig megter- mékenyítően hatott gondolkodására.

Kutatásaiban a Bühler-iskola hagyományait folytatta a percepció, látás és mentális folyamatok pedig látás és mentális folyamatok világosságkonstancia vizsgálatában.

A kor nagy elméleti kereteit szerveződés, tükrözés alkalmazta, és pontos, finom kísérleti technikákat dolgozott ki. A Szondi-féle műhely ekkor egyszerre volt otthona a pszichoanalízisnek és a pszichológiai kutatásoknak.

Kardos életében azonban az és közötti időszak nem a kutatásról szólt. Zsidó származásúként munkaszolgálatra hívták be, de szerencsére nem került ki a frontra, és családja is megmenekült. Az ötvenes évek politikája azonban burzsoá tudománynak minősítette a pszichológiát, így oktatása megszűnt, Kardos pedig a Filozófia Tanszékre került. Ezekben az években is biztosítani tudta azonban a pszichológia folytonosságát: összehasonlító lélektani kutatásokat folytatott, s egy olyan egységes elmélet kialakítására törekedett, amely magyarázni képes a téri tájékozódást és a helytanulást.

Hat évtizedes tudományos munkássága során kiemelkedőt alkotott az érzékelés megismerése konstanciákaz állati tanulás, valamint az emberi és állati látás és mentális folyamatok összehasonlító kutatása területén. Saját beszámolója szerint többek között azért, mert a korabeli politika jó néven vette, hogy Rubinstein oroszból fordított, Az általános pszichológia alapjai című tankönyvében hivatkozott rá.

Ezekben az években a lélektan és a pavlovi kutatások összefüggéseivel foglalkozott, erről szólt a tudományok doktora cím elnyeréséhez benyújtott disszertációja is. Kardos Lajos irányításával a hatvanas években újjászerveződött mit jelent a látás 120 pszichológia oktatása és a pszichológusképzés is.

Általános pszichológia című egyetemi tankönyvének első kiadása ben jelent meg. Kutatásainak utolsó összefoglaló munkája az állati emlékezésről szólt. Kardost ben a Magyar Tudományos Akadémia — első pszichológus akadémikusként — tagjává választotta. Általános pszichológia azonban ma sincs Kardos Lajos nélkül. Tükrözéselmélet: Kardos Lajos A tükrözéselméletek többek között az érzékelés és észlelés megkülönböztetésének vitáiból nőttek ki.

A tükrözéselmélet egyik klasszikus képviselője Kardos Lajos. Kardos, aki már a harmincas években az érzékelés törvényszerűségeivel foglalkozik, az érzékelés és észlelés szóhasználatbeli megkülönböztetését nem tartja elfogadhatónak. Ezt a szemléletet képviseli tankönyveiben is. Szerinte az érzékelés-észlelés megkülönböztetésnek vannak elfogadható érvei is, ám tudományos és szigorú értelemben csak az érzékelés és érzéklet kifejezések használhatók.

Kardos Lajos felfogásában a környezetnek az idegrendszerre gyakorolt hatása révén alakulnak ki az érzékletek, és ezek tükrözik a valóságot. A valóság és az érzéklet viszonya összehasonlítható a tárgy és tükörképe közötti viszonnyal, a tükrözési koncepció látás és mentális folyamatok analógiáira épül.

Az érzéklet-valóság-tükrözés viszony jellemzői Kardos szerint a következők: Az érzéklet a külső valósághoz képest másodlagos, azaz érzéklet nem jöhet létre az érzékelt valóságtól függetlenül.

  • Vibráció Mechanikai energia Hőenergia Mechanikai energia főként a hullámtermészetü Tudjuk, hogy az észlelő élőlény környezete olyan ingerek sokaságából áll, amelyek többségét fizikai jelek például hullámtermészetű jelek, mint a hang vagy a fényilletve kémiai anyagok oldott vagy gáznemű anyagok, mint az ízlelés vagy a szaglás esetében alkotják.
  • Típusok[ szerkesztés ] A tudatosságnak két típusát különböztetjük meg, amelyek jelentős vonatkozásban vannak az észleléssel: az érzékelhető valamely esemény, mely észlelhető és fizikai és a pszichológiai típus.
  • E helyt csupán emlékeztetőül utalunk rájuk.
  • 3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei
  • Edzőasztalok a látáshoz

Az érzéklet és valóság tükrözési viszonyában a tükröző közeg az idegrendszer, ez fogja fel azokat a környezeti hatásokat, amelyekre az érzéklet megjelenik. A tükörkép közvetítő folyamatait az ingerek fény, hang jelentik, érzékleteink viszont ennek eredményei, azaz — hasonlóan a fény-tükör-tárgy analógiához — tárgyakat és nem ingereket tükröznek.