Bevezetés a neuropszichológiába

Probléma különböző szempontokból, A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása

A különböző szerzők irodalmi alkotásaikban azonban meglehetős szkepszissel mutatták be az ember létrehozására tett próbálkozásokat. A szkepszis oka az lehetett, hogy az ember teremtőjének szerepét hagyományosan foglaltnak tekintették.

Így például Homérosz Iliászában Hephaisztosz, aki ugyan nem ember, alkot ember alakú lényeket bronzból és fiatal nőket aranyból; Mary Shelley művében Victor Frankenstein alkotja meg Frankensteint, H. Wells művében pedig Dr. Moreau próbál állatokból embereket teremteni. Ezek a teremtmények azonban nem emberek, mivel vagy nem rendelkeznek lélekkel Héphaisztosz alkotásaivagy lélekkel ugyan rendelkeznek, azonban szeretet nélkül kell élniük Frankensteinesetleg nem képesek gyilkolási ösztönüknek gátat vetni Dr.

Moreau teremtményei. Hagyományosan tehát úgy tekintettek a klónozásra, mint amiről probléma különböző szempontokból mesélni lehet, de megvalósítani nem. Következésképpen nem is merültek fel erkölcsi problémák a klónozással kapcsolatban.

Korunk tudása és technikája a klónozást, minden misztikumtól megfosztva, az ivartalan reprodukció egy speciális formájának tekinti. Éppúgy képesek vagyunk állatok, mint növények mesterséges reprodukciójára. Gondoljunk, csak a Bartlett-körtére körül ,1 Dollyra, a bárányrailletve a Magyarországon klónozott egérre, Klonillára A klónozás így egyáltalán nem tűnik már valamilyen mítoszba vagy tudományos-fantasztikus elbeszélésbe illő eljárásnak.

Navigációs menü

Sokkal inkább egy növényekkel kapcsolatos rutineljárásnak, valamint egy állatokkal és emberekkel kapcsolatos, előbb vagy utóbb mindennapivá váló reprodukciós technikának. Egy kérdéssel kapcsolatban mindazonáltal hasonló állásponton van a hagyományos elképzelésekkel a modern gondolkodás.

Ember ember általi létrehozása a fenti szerzők szerint azért nem lehetséges, mert bizonyos lelki, mentális vagy pszichés folyamatok mesterséges reprodukciójára nem képes az ember. A klónozásnak ez a korlátozottsága, bizonyos értelemben, megmaradt a mai tudományos technikákban is: amikor klónozásról beszélünk, alapvetően valamilyen test, sejt, génszerkezet stb. Pusztán a személyiség reprodukciója még mindig a tudományos-fantasztikus regények világának a része.

Klónozásról a tudományos irodalomban legalább három különböző értelemben beszélnek. A három klónozástípus egyike, a szervi vagy szöveti klónozás esetében, a klónozás alapvetően olyan, a növényekkel kapcsolatban már régóta használt vagy régen megfigyelt folyamatokat jelent, mint bimbózás, sarjadzás, ikresedés, Michael Jackson látványa, oltás és regeneráció.

A klónozás egy másik, mesterségesen az es évektől alkalmazott formája a sejtalapú klónozás, amikor is például az egysejtű élőlény egyetlen sejtjének utódsejtjei együtt maradnak, és kolóniát képeznek például spórák. Az emberi egypetéjű ikrek születése szintén a természetes sejtalapú klónozás egy esete, ahogyan az élelmiszer-klónozás probléma különböző szempontokból, amikor is egy növény egyetlen sejtjéből reprodukálható probléma különböző szempontokból egész növény; és az őssejtek stimulálásával elért terápiás klónozás is, amely segítségével olyan betegségeket lehet majd gyógyítani, amelyek hátterében sejthiba vagy sejtritkulás áll például a Parkinson-kórt, Alzheimer-kórt, a daganatos megbetegedéseket vagy cukorbetegséget.

Számunkra probléma különböző szempontokból klónozás leginkább érdekes, harmadik típusa esetében egy sejt magját olyan petesejtbe ültetik be, amelynek korábban eltávolították a saját magját.

A klónozásnak ezt a többsejtű élőlények ivartalan reprodukálásával kapcsolatos típusát nukleáris transzfernek vagy sejtmaganyag-átvitelnek hívjuk.

probléma különböző szempontokból

Ez utóbbi folyamat eredménye volt ban Dolly, a bárány. A tudomány és a technika fejlődése tette lehetővé, hogy emberi lényeket hozzunk létre mi magunk, vagy legalábbis a nem túl távoli jövőben képesek leszünk erre. Ez a mindennapivá váló eljárás a hagyományos erkölcsi meggyőződéseinkkel a háttérben azonban olyan problémákat vet fel, amelyek erkölcsi minőségükben teljesen újak a gondolkodás történetében.

A klónozási folyamatok közül azonban csak némelyik kétséges erkölcsileg. A szervi vagy szöveti klónozást már régóta használjuk. Az emberi életet közvetlenül nem látásjavítás természetesen, így erkölcsi jelentősége sincsen.

A sejtalapú klónozás is csak annyiban érdekes számunkra, hogy bizonyos emberi betegségeket gyógyító terápiás klónozási folyamatok kutatásához olyan embrionális őssejtekre van szükség, amelyeken kutathatók az őssejtek fejlődésének törvényei és stimulálásuk lehetőségei. A kutatásra felhasznált embrionális őssejtek egyik forrása pedig nem más, mint probléma különböző szempontokból sejtmaganyag-átvitellel létrehozott, korai állapotú embriók.

A sejtmaganyag-átvitel azonban önmagában is problémás, ha a sejt magjának beültetése a sejtgazda reprodukcióját szolgálja. A sejtmaganyag-átvitelnek így két, erkölcsileg vitatható alkalmazása lehetséges manapság. Ez a két alkalmazás nem más, mint embriók létrehozása kutatási céllal, és embriók létrehozása reprodukciós céllal. Probléma különböző szempontokból ez az a két klónozási eljárás, amely kiváltotta az Egyesült Államokban és probléma különböző szempontokból Németországban ma is zajló erkölcsi vitát.

  • A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása – Wikipédia
  • Hogyan lehet a látást 100-mal növelni
  • Neuropszichológiai szempontból ez különböző problémákat jeleníthet meg.

A klónozással kapcsolatos probléma különböző szempontokból vita kulcskérdése tehát úgy hangzik, hogy milyen mértékben — ha egyáltalán — helyes emberi embriók kutatási és reprodukciós céllal való mesterséges létrehozása. A mesterséges in vitro megtermékenyítés, vagy a gyereket felnevelő szülőkön kívüli további harmadik fél mint donor bevonása a gyermekvállalásba általánosan elterjedt mesterséges reprodukciós módszerek.

Ezek a módszerek is látomás ma fontos kérdéseket: a mesterséges megtermékenyítés esetében gondot okozhat az probléma különböző szempontokból által előidézett fizikai sérülések kalkulálása, ill. A mesterséges reprodukciónak ezeket a változatait azonban bárki szabadon választhatja.

Ez azt jelenti, hogy a gyermekvállalás biológiai és társadalmi összetevője elkülönült egymástól. A gyermekvállalásban ma már nem a gyermeknemzés természetes folyamata az erkölcsileg meghatározó mint az igen sokáig volthanem sokkal inkább a gyermek felnevelése.

Így a klónozást elfogadók szerint, ha a klónozás nem különbözik lényegesen az említett reprodukciós eljárásoktól, akkor a klónozás sem problematikus erkölcsi szempontból, mivel azt más mesterséges reprodukciós technikával együtt garantálja a reprodukció szabad megválasztásának a joga. A klónozás azonban, ha belegondolunk, nagyon is sokban különbözik a többi reprodukciós technikától. A különbség abban keresendő, hogy a klónozásnál a petesejtbe egy testi sejt magját ültetik be, és nem egy hímivarsejtet, mint a mesterséges megtermékenyítés esetében.

Bevezetés a neuropszichológiába

A testi sejt magja így egy differenciált és ismert génkészletet örökít át az utódra. A klónozás egy további, egyelőre csak elméletben létező formája a megtermékenyített petesejt génállományának módosítása, amely már közvetlenül a génállomány egyes részeinek módosítását is lehetővé teszi.

probléma különböző szempontokból

probléma különböző szempontokból A genetikai tervezés alkalmazása azonban eredményezheti az öröklött és hibás génkészlettel rendelkező embrió abortálását éppúgy, mint meghatározott képességekkel rendelkező emberek létrehozását.

Mivel mindkét eset aggályos erkölcsi szempontból, a második súlyozottan, így a klónozás egy fontos szempontból nem hasonlítható a többi reprodukciós technikához. Gondoljunk csak a Egy, a reprodukciós szabadságra hivatkozó gondolatmenethez hasonló elképzelés szerint a tudományos kutatás szabadsága garantálja a klónozás helyességét.

Ez az elképzelés részben azon a megkérdőjelezhető feltevésen alapszik, hogy a tudás nemcsak hasznos a társadalom számára, de önértékkel bír, amelyet mindentől függetlenül védeni kell. A reproduktív szabadsággal és a tudományos kutatás szabadságával kapcsolatos gondolatmenetek felfoghatók azonban úgy is, mint amelyek egy-egy esetét képezik annak az általánosabb elképzelésnek, amelyre mint az emberről való újkori gondolkodás egyik alaptételére szokás hivatkozni.

Probléma különböző szempontokból az általánosabb elképzelés az az elv, hogy valakinek mindaddig szabadságában áll megtenni valamit, amíg tettével nem sérti vagy korlátozza mások hasonló szabadságát, azaz mások érdekeit. A gondolatmenetnek megfelelően, ha a klónozási eljárás valaki számára elviselhetetlen fájdalommal járna, akkor ebben az esetben a klónozás sértené az illető érdekeit, így helytelen lenne végrehajtani a klónozást.

A kutatási célú klónozás esetében így nagyon fontos, hogy embrióról van szó, és nem magzatról.

probléma különböző szempontokból

Ugyanis a korábbi gyakorlati etikai vitákban általánosan elfogadottá vált az az elképzelés, hogy az embrió a magzattal ellentétben nem képes fájdalmat érezni, így nincsenek érdekei, melynek figyelemben tartása erkölcsi védelmet biztosítana számára. A kísérleti célú klónozás esetében tehát az embriónak szintén nem sérülhetnek az érdekei, mert nincsenek neki.

Tartalomjegyzék

A klónozás így pusztán azért helyes eljárás, mert nem sérti mások érdekeit. A klónozás helyessége továbbá talán azon az alapon is belátható, hogy az nagymértékben hasznos mind a szülők vagy az aktuális klónozást szorgalmazók, mind a társadalom számára.

A klónozás ugyanis, egyrészt olyan emberekkel vagy párokkal kapcsolatos, akik vagy nem képesek szexuális úton utód nemzésére, vagy ugyan képesek erre, de nagy az esélye valamilyen öröklődő betegség megjelenésének az utódban.

probléma különböző szempontokból

Összefoglalva tehát a klónozási eljárást támogatók megfontolásait, azt mondhatjuk, hogy a klónozást azért tarthatjuk helyesnek, mert azon túl, hogy hasznos a rászorulók és a társadalom számára egyaránt, helyessége következik az ember mint szabadon probléma különböző szempontokból lény természetéből, és így egyben nem korlátozza mások érdekeit sem.

A fenti gondolatmenetek nem tesznek különbséget a klónozási eljárás kétfajta célja között, a kutatási és a reprodukciós céllal végrehajtott eljárások között. Nem úgy a klónozást ellenző elképzelések!

E szerint fejlődési rendellenességek, sérülések, betegségek, valamint környezeti tényezők, társadalmi elvárások és attitűdök eredményeként alakulhatnak ki a károsodások, fogyatékosságok és a rokkantság akadályozottság ; mindezek egy irányban, folyamatosan súlyosodó helyzetbe hozva az egyént.

Mielőtt azonban külön-külön bemutatnám a kétfajta klónozási eljárással probléma különböző szempontokból megfogalmazott elképzeléseket, először egy igen elterjedt gondolatmenetre és a gondolatmenet helytelenségére szeretném felhívni a figyelmet.

Csúszós lejtő A gondolatmenet annak az érzésnek a kifejezésén alapszik, hogy nem ismétlődhetnek meg még egyszer a Azt hiszem, ebben minden további nélkül egyetérthetünk. Ezeknek a programoknak a keretében ugyanis bizonyos embercsoportok vezetői ki akarták küszöbölni, és meg akarták szüntetni tagjaik némely természetes emberi jellegzetességét — mint például a mentális vagy a testi torzulásokat, vagy a bizonyos rasszokra vagy népcsoportokra jellemző jegyeket.

A program hátterében az a szándék húzódott meg, hogy jobbá, tökéletesebbé tegyék a csoport tagjait. Nos, a klónozás célja részben szintén az, hogy bizonyos emberi jellemzőket kiküszöböljön, másokat milyen gyakorlatok javíthatják a látást előtérbe helyezzen.

Természetesen a klónozást lehet arra is használni, hogy pusztán a rászoruló pároknak segítsünk, ám sokan hangsúlyozzák: semmi sem garantálja, hogy a klónozás bármilyen felhasználása nem fog eugenetikához vezetni.

A klónozás így azért helytelen eljárás, mert ha akár csak kismértékben is engedélyezzük, akkor előbb vagy utóbb eugenetikához fog vezetni.

Üzleti kommunikáció

Erre a gondolatmenetre általában a csúszós lejtő néven szokás hivatkozni. Úgy gondolom, hogy az elképzelésnek bizonyos értelemben igaza van: valóban semmi sem garantálja, hogy ha elfogadjuk a klónozást, akkor azt valaki nem fogja eugenetikai célokra használni. Azonban azt sem garantálhatja semmi, hogy az autókat valaki nem fogja arra használni, hogy az utcán minden lehetséges gyalogos célpontot elüssön vele.

probléma különböző szempontokból

Az autóvezetés mindazonáltal nem tartozik az erkölcstelen tettek közé. Továbbá azt sem garantálja senki, hogy az űrtechnikát nem tömegpusztításra fogjuk használni.

Ökológiai válság és teljességre törekvő problémamegoldás Szerző Ócsai András Cikkünkben szeretnénk röviden áttekinteni, hogy a mai társadalomtudomány néhány kiváló kutatója szerint hogyan érdemes megvizsgálnunk napjaink egyre égetőbbé váló ökológiai válságát.

Az űrtechnika fejlesztése és használata mégsem erkölcstelen. A példákat még sokáig lehetne sorolni. A csúszós lejtő gondolatmenet tehát hibásan összekapcsolja azt, hogy a klónozás eugenetikához vezethet, azzal, hogy a klónozás ténylegesen eugenetikához vezet.

Az autóvezetés is vezethet tömegmészárláshoz, ám nagy többségünk teljesen békés célokra használja a a látás segítségével az emberek megtehetik, így mégsem vezet. Emberi méltóság A klónozással kapcsolatos ellenvetéseknek az a része, amely az őssejtek kutatására felhasznált embriók klónozásával kapcsolatos, nagymértékben hasonlít az embrió erkölcsi státusával, és így az abortuszvitával kapcsolatos megfontolásokra.

Az abortuszprobléma alapvetően azzal kapcsolatos, hogy erkölcsi szempontból meddig tarthatjuk helyesnek megölni a meg nem született biológiai embert, ha egyáltalán helyeseljük az abortuszt. Erre a kérdésre általában azzal szokás reagálni, hogy meghatározzuk az erkölcsi státus fogalmát, amely alapján aztán megmondhatjuk, probléma különböző szempontokból vajon helyes-e az abortusz, és ha igen, akkor hány hetes-hónapos embrió, magzat abortálható még.

Az abortuszprobléma gyökere tehát az, hogy hol határozzuk meg az erkölcsi státus kezdetét a megtermékenyülés és a megszületés között.

A kutatási célú klónozással kapcsolatos probléma mindazonáltal egy ettől különböző probléma. Ebben az esetben ugyanis az az érdekes, hogy vajon felhasználhatjuk-e az embriót tudományos kísérletezésre, vagy sem.

Természetesen, ha szélsőségesen konzervatív álláspontot képvisel valaki az abortuszkérdésben, azt állítván, hogy bizonyos sejtszintű élet erkölcsi védelmet élvez, akkor ezzel már elutasítja a kutatási célú klónozást is. Nem ennyire egyértelmű a helyzet, ha valaki liberális álláspontot képvisel az abortusszal kapcsolatban. Ebben az esetben ugyanis valaki kiállhat az embrió abortálhatósága mellett anélkül, hogy elfogadja probléma különböző szempontokból embrió kutatási célokra való probléma különböző szempontokból.

Az abortuszprobléma és a kutatási célú klónozás tehát probléma különböző szempontokból erkölcsi problémákat alkotnak. Ezek az érvek azzal kapcsolatosak, hogy ha az embrió nem érezhet fájdalmat, akkor miképpen tudunk mégis erkölcsi védettséget biztosítani az embrió számára, a kutatási célokra való felhasználással szemben.

Az ugyanis, hogy az embrióknak nincsenek érdekeik, nem jelenti azt, hogy bármire felhasználhatnánk őket, mivel az embriók, bár nincsenek érdekeik, mindazonáltal emberi méltósággal rendelkeznek. Az emberi méltóságot célszerű megkülönböztetni az emberi élet méltóságától, amelyre általában mint a bizonyos hivatást ellátó vagy státust betöltő emberek munkájukkal kapcsolatos becsületességére hivatkozunk.

probléma különböző szempontokból

Ezzel szemben emberi méltóságról akkor beszélhetünk, amikor például halott emberekről, pontosabban holttestekről van szó. Ebben az esetben bizonyos rossz érzések fognak el bennünket a már nem élő emberrel kapcsolatban, ami meggátol bennünket abban, hogy bizonyos tetteket kövessünk el a holttesttel.

Gondoljuk csak a proszektúrán bennünket, feltehetőleg, elfogó rossz érzésre, vagy a nekrofiliával szembeni ellenérzésünkre. Nos, az elképzelés szerint pontosan így kellene elképzelnünk az embriót megillető emberi méltóságot és az embrióval való bánásmódot is.

Bevezetés a neuropszichológiába | Digitális Tankönyvtár

Az emberi méltóság így éppúgy garantálja az embrió számára azt, hogy bizonyos tetteket nem követünk el vele szemben, például nem kísérletezünk vele, mint ahogy elítéljük azt is, ahogy a nácik felhasználták a holttesteket. Összefoglalva tehát: a klónozás, akárcsak a holttestek látványa, olyan érzéseket kelt az emberek egy részében, amelyek alapján egy erkölcsileg beszámítható tulajdonságot tulajdonítunk az embriónak, jelesül az emberi méltóságot.

Azt hiszem, hogy az olyan erkölcsileg jelentőséggel bíró érzelmek, mint a büszkeség, a megbántottság stb. Ezek az érzések azonban pusztán szimptómái az erkölcsi viszonyoknak, probléma különböző szempontokból nem maguk képezik ezt a viszonyt.

Ez azt jelenti, hogy két élőlény — általában két személy — között az erkölcsi viszony, például az ígérés korrekt betartásának, vagy épp ellenkezőleg, be nem tartásának lehet a szimptómája egy-egy speciális erkölcsi érzés, a büszkeség vagy a megbántottság, ám nem maguk az érzések jelentik az erkölcsi viszonyt.

Ebben az esetben azonban nem áll fent a feltételezett analógia a holttestek és az embriók között. A holttestnek ugyanis még életében tehető ígéret, és ennek az ígéretnek a kapcsán lehetségesek később erkölcsi érzelmek is. Az embrióval kapcsolatban azonban még nem tudunk erkölcsi viszonyt kialakítani, amelynek szimptómájaként az erkölcsi érzelmek megjelenhetnének.

  1. Николь увидела входивших в здание октопауков, один из них был явно ранен.
  2. Арчи и четверо людей спустились на землю.
  3. Ричард потребовал, чтобы им предоставили мыло и разрешили помыться.
  4. Ökológiai válság és teljességre törekvő problémamegoldás

Az embrióval kapcsolatban érzett érzések így nem erkölcsi érzések, amelyek alapján erkölcsileg beszámítható tulajdonságot, az emberi méltóságot tudnánk az embriónak tulajdonítani. Ha azonban ennek ellenére mégis elfogadnánk az emberi méltósággal kapcsolatos gondolatmenetet, azzal még nem mutattuk meg egyben azt is, hogy reprodukciós céllal probléma különböző szempontokból lenne embert klónozni. Ennek az az oka, hogy a kutatási és a reprodukciós céllal klónozott embriók helyzetének figyelembe vétele között komoly különbség áll fenn.

Ezzel szemben a reprodukciós céllal létrehozott embriók klónozása szolgálhatja annak az emberi egyednek az érdekét is, aki majd az embrióból válik. Így, ha az embriótól független érdekek elérése végett helytelen is embriót klónozni, attól még nem feltétlenül helytelen az embrióból kialakuló emberi egyed érdekeit szem előtt tartó klónozás. Elismerés és kompromisszum Lássuk tehát a reprodukciós célú klónozással kapcsolatos, azt ellenző gondolatmenetet!

Több filozófus felhívja arra a figyelmünket, hogy a klónozás erkölcsi jelentőséggel bíró, különösen rossz érzések kiváltására lehet alkalmas azokban, akik a mesterséges reprodukció ezen típusának segítségével születtek. Hans Jonas szerint a klónozás a meghatározottság — determináltság — érzését idézheti elő a klónozással született emberben, amennyiben tudja, hogy az ő genetikai állományával rendelkező személy milyen a látás nagyon gyenge bírt, és mire volt képes a múltban.