Clermont-Ferrand

Látás, mint a film révén, „Vak vagyok, de boldogulok!” – 10 film a vakságról

Látás, mintha a film révén. Reprezentáció, illúzió és film

Ábrajegyzék A filmi moduláció, avagy a tárgyak születés Az észlelés fenomenológiáját a művészet történetében szinte előrevetítette a mozgókép megjelenése. A mozgó kamera és a mozgó megtestesült szem egyre erősebb párhuzama olyan tételes alkotásokat eredményez, mint Dziga Vertov Kameraszem Mint a film révén, vagy Ember a felvevőgéppel Chelovek s kino-apparatom, művei.

Ugyanakkor azt is tudjuk már, hogy a kamera és a szem analógiája távolról sem tökéletes, elsősorban azért nem, mert a kamera olyan képeket is képes rögzíteni, melyek nem adottak a szem számára.

Ide szokták sorolni a zoomolást, a fókusztávolság megváltoztatását kameramozgás nélküllassítást és gyorsítást, az egymásra fényképezést, a különböző szűrők használatát, nem beszélve a digitális kamera effektjeiről.

Reprezentáció, illúzió és film

A példák száma szinte végtelen, ezért inkább itt olyan ábrázolási módokat idéznénk, mely sok hasonlóságot mutat Cézanne alkotói stílusával. Az egyik a torzított perspektíva vagy nézőpont, vagyis az anamorfózis.

látás, mint a film révén bragg látásának helyreállítása

A torzító beállításokkal már a as évek expresszionista filmjeiben találkozhatunk, az egyik legismertebb mestere Orson Welles volt, aki szinte minden filmjében alkalmazott szélsőségesen alacsony kameraállást és tükröket, mely a tárgyakat aránytalanul nagynak vagy kicsinek mutatja. Ezt mi a teendő, ha az 1.

De ez vajon mindig is így volt? Listánkban 10 olyan filmet gyűjtöttünk össze a filmtörténet legkülönbözőbb periódusaiból, amelyek bevállalták, hogy egy vak szereplőt állítanak a középpontjukba.

látás hatást felerősíti az árnyékok alkalmazása, melyet Welles mellett Szergej Eisenstein alkalmazott nagy számban a Rettegett Iván c. A lakomajelenet színkompozícióját mint a film révén Eisenstein elemzi szintén zenei analógiával élve. Az egyes színeket a különböző látás megszólaló zenei szólamokhoz hasonlítja, melynek összessége egy sajátos harmónia-rendszert alkot. Eisenstein módszere azonban leginkább az akkordépítkezéshez hasonlítható, melyben a színek nem látás alkotnak, nem modulálnak, hanem együtteseket alkotnak, melyben minden színnek megvan az önértéke, szimbolikus jelentése.

látás, mint a film révén milyen korba haladhat a rövidlátás

Eisensteinnél a színek a tárgyak színei, s nem fordítva, a tárgyak születnek a színekből, ahogy ezt Cézanne-nál láttuk. Könyörtelenül ki kell vetni a tarkát, azt, ami túllépi három-négy szín kereteit. De mindig a cselekmény határozza meg a környezet látható színskáláját, s nem fordítva. Ezt gyakorlatilag kétféle módon érheti el.

látás, mint a film révén ha a látás mínusz 2 5 rossz

Viola filmjének nézője azonban hosszú percekig nem tudja, nem ismerheti fel, hogy az árnyékok valójában emberi alakok torzított képei, nőké, akik látás guggolnak, majd felegyenesednek, és odébb mennek.

Nem ez az egyetlen megtévesztő látvány a filmben. Egy másik beállításban 10 percig látunk egy apró fényt közeledni, melyet egy ponton autónak vélünk, ám végül kiderül, hogy egy motorkerékpár mozog a kamerára merőlegesen.

látás, mint a film révén az a-vitamin hogyan befolyásolja a látást

A formák, s nem a tónusok játéka ez, de még innen a felismerhetőségen. De vajon jelent-e bármiféle többletet a filmnek a percepciót utánzó dinamizmusa a festészet állóképeihez képest?

látás, mint a film révén hogyan lehet hintázni, ha gyenge a látása

Igaza van-e Imdahlnak akkor, amikor a filmtől megtagadja a képnek a látás irányító kompozicionális többértelműségét? Állítsuk meg egy pillanatra a filmet ott, ahol a megnyúlt látás a bokros sötét foltok egyidejűleg jelen vannak.

Cinema Journal 32 Winter no. Baróti Dezső In: Bazin, André szerk.

Az egyik az, hogy a kép szinte teljesen nélkülözi a mélységjelzéseket, a horizontvonal igen elmosódott pontosabban olyan, mintha két elmosódott horizontvonal lennesem a látszólagos nagyság, sem a perspektíva nem igazít el. Mégis érezhetünk mélységérzet, mert a sötét foltok, ha nagyon kicsit is, de árnyékoltak, s van saját árnyékuk is.

Látás az egyik legklasszikusabb mélységjelzés.

A filmi moduláció, avagy a tárgyak születés

Ennek szerepét akkor érezzük igazán, ha megnézünk egy másik állóképet pár másodperccel később, ahol már csak álló alakokat látunk. Ehhez az kell, hogy az árnyékok immár színesek, s közelebb állnak Cézanne tónusfestészetéhez.

Visszatérve az első állóképre, a képen rendkívül erős a fény jelenléte, melyet a sárga, a vörös és a lilás árnyalatok kontrasztja, modulációja határoz meg. Mi történik azonban akkor, ha újra elindítjuk a filmet? Egyrészt a film mozgása révén az árnyékoltabb első kép fokozatosan átmegy a színesebb, planimetrikusabb második képbe.

Másrészt a filmképen is megjelenik a mozgás, a bokorszerű és hosszúkás sötét foltok egymásba alakulnak. Egyiket sem számolja fel, inkább kiegyensúlyozza a kettőt. A film tulajdonképpen mint a film révén más, mint magának a vizuális rendszernek a működése. Lényeges különbség azonban, hogy a rövidfilmben nem a hegy születésének, hanem az eltűnésének vagyunk szemtanúi.

Szám tartalom

A filmképek tulajdonképpen egyetlen szín tónussorozatából állnak, s a hegy eltűnését e tónusok közti kontrasztkülönbségek változásán keresztül érzékeljük. A dolgok identikusak a nem dolgokkal, a szabad tér üressége lényegében tartozik létükhöz.

Identikusságuk azonban azt is jelenti, hogy az üresség és annak fénye az árnyalatok sorában, a dolgokban artikulálódik. A film ugyanis nem egy valóságos hegy eltűnését követi végig, hanem csupán a felhők vonulásának, a folyamatos tónusváltozásoknak a megjelenítése. látás

„Vak vagyok, de boldogulok!” – 10 film a vakságról

A hegy az újrafelismerő és látó látásunk sajátos ütközésének eredménye, egyébként, a filmi érzékelésen kívül mint a film révén létezik. Mi az tehát, amit a film, a mozgókép tud hozzáadni az ikonikusan sűrű állóképi kompozícióhoz?

  • Rövidlátás kezelése bates szerint
  • Szabadbölcsészet

A modulációra épülő filmek az érzékelés folyamatára nem közvetve utalnak, nem beindítják, hanem közvetlenül, azaz mimetikusan ábrázolják. A moduláció folyamata ebben az értelemben nem merül ki a színtónusok sorozatában, hanem minden képi elem változását magába foglalja.

„Vak vagyok, de boldogulok!” – 10 film a vakságról

A moduláció fogalma a fizikai világ azon természetét jelöli, mely szerint minden mintázat alak, alakzat előbb-utóbb szétfolyik, s egy egyensúlyi pozíció felé törekszik. Korábban ezt a pozíciót neveztük attraktor pozíciónak. Ha a percepciót a környezetből származó információ felvételének tekintjük, e folyamat az adott organizmus, így az ember számára lényeges érzetadatok feldolgozását jelenti.

A valóban lényeges adatok alapján az ember a világot meghatározott módon rendezettnek észleli.

Látás, mint a film révén

Az ember rendezettség iránti igénye igen nagy, s az ökológiai pszichológia szerint ez az igény eleve szelektálja a bejövő információkat. Az, hogy a természeti anyagokba, fába, sziklába, felhőbe születésünktől fogva formákat és alakzatokat látunk, látás ebből az igényből következik.

Az ókori ember mítoszainak mint a film révén vetítette ki az égbolton látható csillagok alakzataiba, a csillagrendszerek összesűrűsödött látványát a tej vagy a hó fehérségéről a vadász sítalpának nyomáról a nevezte el. Amikor Leonardo a művészeknek a márványerezet és a természeti formák tanulmányozását javasolta, valójában gyenge látás vadászatkor emberi percepció működési alapjára mutatott rá.

„Vak vagyok, de boldogulok!” – 10 film a vakságról | azantikvarium.hu

Az experimentális alkotó, Ed Emshwiller filmjében a tűz és a táncoló alak modulációi fonódnak össze. A márvány szilárdsága és a tánc cseppfolyóssága végső soron ugyanúgy a látó látás formaadó erejét, kreativitását hívja elő. Ha elfogadjuk az ökológiai pszichológia azon állítását, hogy az érzékszerveken át bejövő lényeges információt a környezet már készen kínálja, affordálja számunkra, a moduláció egy regresszált állapotra utal, amikor a környezet tárgyai és eseményei még nincsenek látás az ember számára.

Inkább egy olyan környezetet feltételez, melyben a formák cseppfolyósak, folyamatosan transzformálódnak, vagy egyszerűen rejtőzködnek. De nemcsak az érzékelésnek.

Film és képzőművészet

Többször is idéztük Gilles Deleuze azon megjegyzését, miszerint a rutinszerű, sablonokat alkalmazó mint a film révén csak az érzéki újszerűsége képes kizökkenteni, mint a film révén a kreativitását előhívni. Emshwiller filmjében a lángoló tűz és a táncoló alak az emberi fejben fonódik össze.

A moduláló tűz és tánc percepciója egyszersmind az elme modulációja, pontosabban moduláló működése. A művészet feladata az lehet, hogy olyan nem természeti anyagot kínál, mely a természeti anyagokhoz hasonlóan kihívást jelent az emberi percepció és tudat számára, hogy a világ változó dologiságát egy állandóan változó, azaz moduláló megismerőrendszer képes megragadni.

Dantohogy a film kettős mozgásforma, egyrészt a vetítőgép mozog, továbbítja a filmet, másrészt a filmen ábrázolt dolgok és figurák is mozognak. Így például a parti csiga is, ha a dagály jövetelét megérzi, csak azt látja meg, ahová felkúszhat. Picasso, miként Klee és mások Cézanne után megmutatták, hogy a vonal sem szükségképpen tárgyi érték, hanem megint Klee-t idézve, egy vándorútra ment pont.

látás, mint a film révén online látásvizsgálatok közelében

Mindkét esetben, Picasso és Klee vonalai és Cézanne tónusai esetében a kiküszöbölendő alternatíva az a mélységi árnyékolás, perspektivikus hatás volt.